Perszephoné elrablását ábrázolja az amphipoliszi padlómozaik
2014. október 20. 12:27 MTI
Perszephoné istennő elrablásának mitológiai jelenetét ábrázolja a Nagy Sándor macedón uralkodóhoz köthető, feltárás alatt álló monumentális amphipoliszi sírban a múlt héten talált impozáns padlómozaik.
A 3x4,5 méteres mozaikon már a múlt héten látható volt egy babérkoszorút viselő, lovas kocsit irányító szakállas férfi és Hermész isten alakja, azóta pedig egy harmadik figura, egy vöröses hajú fiatal női alak is előkerült, aki nem más, mint Perszephoné, Hádész felesége, a halottak és a termékenység istennője az ókori görög mitológiában - jelentette be csütörtökön a görög kulturális minisztérium.
Perszephonét, Zeusz és Déméter lányát Hádész, az Alvilág ura Zeusz beleegyezésével aranyozott szekerén elrabolta, hogy birodalma királynéjaként magával vigye az Alvilágba. A bánkódó Déméter aszállyal és terméketlenséggel sújtotta a Földet, mire Zeusz kénytelen volt Hermészt leküldeni Hádészhez azzal a paranccsal, hogy időről időre engedje vissza az élők világába Perszephonét.
Hasonló jelenet látható egy másik nagy jelentőségű észak-görögországi régészeti lelőhely, Vergina egyik sírkamrájának freskóján is, mozaik azonban sehol másutt nem ábrázolja Görögországban ezt a mitológiai motívumot - mondta Katerina Periszteri, az amphipoliszi ásatásokat vezető régész. Az istennőt ábrázoló alak a mozaikon fehér ruhát és bal csuklóján ékszereket visel.
A mozaik a temetkezési hely legbelső kamrájához vezető "előszoba" egészének padlóját beteríti. A fehér, fekete, kék, piros, sárga és szürke kövekkel kirakott képen Hermész úgy jelenik meg, mint a lelkek átvezetője a túlvilágra. A padló közepe tájékán hiányzik egy kör alakú terület, de a szakemberek szerint elegendő töredéket találtak ahhoz, hogy rekonstruálják a hiányzó darab nagy részét.
A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A mozaikpadlót megelőzően a szakemberek már egy ötméteres oroszlánszobrot, két fej és szárny nélküli szfinxet és két kariatidát is találtak a temetkezési helynél.
A sír keletkezési idejét az i. e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett. A harmadik, legbelső sírkamra feltárásához szombaton láttak hozzá a görög régészek, remélik, hogy a hónap végéig megoldják az amphipoliszi sír oly sokakat foglalkoztató rejtélyét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
