Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna
2024. október 6. 09:05 Szelke László
Főtisztek osztrák kézen
A világosi fegyverletétel után Görgeit az orosz főhadiszállásra kísérték, s csak itt és ekkor tudta meg, hogy a cári főparancsnok, Ivan Paszkevics kizárólag az ő életét tudja garantálni a példás büntetést és véres megtorlást követelő ifjú császárral, Ferenc Józseffel és a bosszúszomjas Haynauval szemben.
A fiatal Görgei Artúr, akit bűnbakot keresve a nemzet „árulójának” kiáltottak ki
Augusztus 23-án a főtiszteket és tiszteket – Görgei kivételével – átadták az osztrákoknak, majd a Karl Ernst törzsbíró vezetésével megalakuló aradi különleges katonai törvényszék már augusztus 25-én megkezdte a kihallgatásokat.
Bécsben augusztus 31-én, főként Ferenc József kérésének és követelésének engedve döntöttek arról, hogy Haynaunak csak utólagos jóváhagyásra kell felterjesztenie a haditörvényszéki határozatokat, így a bécsi kormányzat nem bírálhatta felül, azaz nem enyhíthette a súlyos ítéleteket.
Az Aradon perbe fogottakat a haditörvényszék két fontos szempont alapján választotta ki. Mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai karrierjét, valamint az V. Ferdinánd által, uralkodói manifesztumban, önkényesen feloszlatott magyar országgyűlés október 3-i időpontja után is önálló seregtesteket vezettek, és végrehajtották az október első napjaiban megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány utasításait.
A katonai törvényszéken a főtisztek elleni vád a fegyveres lázadás volt, melyet a Függetlenségi Nyilatkozat és a trónfosztás elfogadása után is tovább szolgáló személyek esetében felségárulásnak minősítettek.
Az aradi vértanúk hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni
Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a jogi eljárás törvényessége több szempontból is problémás volt. A fegyveres lázadás vádja azért ellentmondásos, mert V. Ferdinánd önkényesen, tulajdonképpen törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést, nem beszélve arról, hogy Batthyány Lajos kormányának alkotmányos működését, az áprilisi törvényeket éppen ő szentesítette.
A felségárulás vádja pedig azért megkérdőjelezhető, mert Ferenc Józsefet a törvények értelmében nem lehetett legitim királynak tekinteni.
A császári trónon V. Ferdinándot 1848. december 2-án váltotta Ferenc József (akit viszont nem koronáztak magyar királlyá, az csak a kiegyezés évében, 1867. június 8-án történt meg), ezért a magyar országgyűlés az 1849. április 14-i trónfosztás időpontjáig Ferdinándot tekintette törvényes uralkodójának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
