Parasztleány páncélban
A máglya készen állt. A szűz megkérte a jelen lévő papokat, tartsanak elé egy templomi feszületet, hogy amíg él, azt lássa. A tűz lángra lobbant. A füstfelhőből még egy utolsó „Jézus” kiáltás hallatszott, aztán csend lett. A roueni piactéren összegyűlt tömeg megrendülten figyelte a jelenetet. Jeanne d’Arc halott volt.
Jeanne d’Arc (1412-1431)
Az írástudatlan parasztlány elmondása szerint látomásaiban Szent Mihály és Szent Katalin arra szólították fel őt, hogy szabadítsa fel az angolok és a burgundiak által hónapok óta ostromolt Orléans-t, majd vezesse Reimsbe a francia trónörököst, hogy megkoronázhassák. A reményvesztett uralom engedett az isteni nyomásnak, és Jeanne-t tették a francia hadak élére.
Az óvatos vezetéssel szembeszállva a férfiruhába bújtatott leány rávette a támadásra a felmentő sereget, és gyors győzelmet arattak. A hadiszerencse később teljesen elpártolt az egyébként egyik csatában sem részt vevő, ennek ellenére kétszer is megsebesülő csodatevő szűz mellől. A burgundiak 1430 májusában elfogták, és mivel a franciák nem fizettek érte váltságdíjat, a szűz 10 ezer arany ellenében az angolok kezére került, akik pedig átadták az inkvizíciónak. Összesen 70 vádpontot hoztak fel ellene – a boszorkányságtól kezdve a lótolvajlásig –, de ezt végül 12-re csökkentették.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. különszám számában olvasható.