Ötvenöt évvel ezelőtt avatták fel Magyarország második nukleáris létesítményét
2026. június 9. 14:41 Múlt-kor
Ötvenöt évvel ezelőtt avatták fel Magyarország második hazai fejlesztésű és kivitelezésű nukleáris létesítményét, a Budapesti Műszaki Egyetem Oktatóreaktorát. A nagyszabású építkezés fontos lépést jelentett a magyar atomenergia-ipar fejlődésében, hiszen lehetővé tette a jövő nukleáris szakembereinek gyakorlati képzését.
Az oktatóreaktor iránti igény az 1960-as években, nem sokkal az 1955-ös első, illetve az 1958-as második genfi konferencia után fogalmazódott meg először a hazai szakemberekben: ezeken a kongresszusokon ugyanis egyértelművé vált a tudósok számára, hogy az atomenergia felhasználása a villamosenergia-termelés területén a következő évtizedek egyik meghatározó technológiája lesz.
A gyors fejlődés ugyanakkor egyre több, speciális szaktudással rendelkező mérnök, fizikus és üzemeltető képzését tette szükségessé, amihez nélkülözhetetlen volt egy olyan létesítmény létrehozása, ahol a hallgatók és a kutatók biztonságos körülmények között sajátíthatják el a reaktorfizika és a nukleáris technológia gyakorlati alapjait.
Az 1950-es évek vége felé tapasztalható fellendülés után nem sokkal, 1959-ben Magyarországon üzembe helyezték az első, napjainkban Budapest Reaktor néven ismert kutatóreaktort, aminek köszönhetően egy komoly szakembergárda jött létre a fővárosban az 1960-as évek elején. Ez a létesítmény azonban inkább kutatási, semmint energiatermelési igényeket elégített ki, így idővel – kiváltképpen azután, hogy kiderült: Magyarország uránkészletei képesek lennének kielégíteni a hazai energiafogyasztási igényeket – egyre sürgetőbbé vált egy igazi energetikai reaktor építése is. A leendő szakemberek képzéséhez azonban előbb egy egyetemi oktatóreaktorra volt szükség, ahol a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek az ilyen létesítmények működéséről.
A feladattal megbízott Fizikai Kutató Intézet (KFKI), az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) és a Nehézipari Minisztérium döntéshozói a Budapesti Műszaki Egyetemet tartották a legalkalmasabbnak a feladatra. Pár éven belül az egyetemi vezetéssel együttműködve el is készítették az építmény terveit, amiket gyorsan elküldtek a Szovjetunióba jóváhagyásra. A szovjet szakemberek az elképzeléseket rendben találták, bár állítólag azt azért hozzátették, hogy egy akkora reaktorral, mint egy szamovár, nehezen lehetne bármi problémájuk.
A részletes tervezési és engedélyezési folyamatok lezajlása után, 1967-ben kezdődött el a nagyszabású építkezés, ami egészen 1971-ig tartott. Még ebben az évben a BME Oktatóreaktorát működésbe is helyezték, és bár azóta számos kisebb-nagyobb módosításon átesett az épület, azóta gyakorlatilag szünet nélkül fogadja a különböző egyetemek tanulni vágyó hallgatóit.
Az Oktatóreaktor szervezett keretek között látogatható, és várják a 16 év feletti középiskolás, egyetemista és egyéb csoportok jelentkezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
