Ősi, sziklába vájt alagutat fedeztek fel Tapozirisz Magna városa alatt
2022. november 7. 17:05 Múlt-kor
Az alagútra a Santo Domingo-i Egyetem kutatói bukkantak az Egyiptom északi részén, Alexandria közelében elterülő ókori város alatt.
Tapozirisz Magnát II. Ptolemaiosz Philadelphosz, Egyiptom második Ptolemaida uralkodója alapította az i. e. 3. században, a Mareotis-tó egy akkor hajózható, mára azonban kiszáradt ágának partján.
A város nevét hatalmas templomáról, „Ozirisz nagy sírjáról” kapta, amely egyes történészek szerint Kleopátra végső nyughelyéül is szolgált.
A város virágzó kereskedelmi központként a tavon keresztül szállított termékek elosztásában, illetve a távoli tájakról érkező áruk Alexandriába juttatásában is fontos szerepet játszott.
Emellett helyet adott a Khoiak-havi Ozirisz-fesztiváloknak is, amelyek a termékenység, a mezőgazdaság, a túlvilág, a holtak és a feltámadás istene előtt tisztelegtek.
A nagytemplom körül zajló ásatások során a régészek egy sziklába vájt, 1300 méter hosszú alagutat találtak, amely 13 méterrel a felszín alatt húzódik.
Az első vizsgálatok szerint az Egyiptom görög-római korából származó alagút szerkezetileg hasonló a Szamosz szigetén találthoz, amely i. e. 525 körül készült.
Az alagút egy része víz alatt áll, de a régészek több kerámiaedényt, valamint egy négyszögletű mészkőtömböt is kiemeltek az üledékből.
Az alagút felfedezése alátámasztja az elméletet, miszerint Tapozirisz Magna nagytemplomának alapjai is víz alatt állnak.
A korábbi kutatások során kétezer éves sírokat tártak fel görög és római kori temetkezések nyomaival, továbbá egy Kleopátrát ábrázoló kőfejet, huszonkét érmét a királynő képmásával, arany amuletteket, és egy Ptolemaida király fej nélküli, hatalmas gránitszobrát.