Múlt-kor.hu

Ősi halottimaszk-maradványokra bukkantak Szibériában

Ősi halottimaszk-maradványokra bukkantak Szibériában

2015. október 21. 16:40

Kutatók egy csoportja egy, a halotti maszkjairól ismert tastiki kultúrához köthető, mintegy harminc emberi maradványt rejtő kriptát tárt fel Szibériában. A gipszből készült halotti maszkok révén megtudhatjuk, hogy legalább megközelítőleg hogy nézhettek ki az ebben az időszakban a Jenyiszej folyó mentén élt emberek. 

A kripta a kultúra alkonyának időszakára, az i. sz. 5. századra datálható. Bár a korábbi időszakokban a holttesteket egyszerűen elföldelték, a Sesztakovo-3 névre keresztelt temetkezési helyen talált tetemeket elégették. A megmaradt csontokat és a hamvakat egy bőrből vagy szövetből készült bábuban helyezték el, amelyre egy – feltehetően az elhunyt arcát ábrázoló – maszkot is adtak. A kutatók más kriptákban miniatűr kard-, nyíl- és tegezmásolatokat is találtak. 

 

Mint az ásatásokat vezető Dr. Pavel German elmondta, a lelőhelyen emellett kerámiaedényeket, bronzcsatokat és hámdarabokat is találtak. Bár a maszkoknak csak töredékeire bukkantak rá, a kutató reméli, legalább néhányat helyre tudnak majd közülük állítani. „Az ilyen gipszmaszkok száraz környezetben, homokos talajon, például Hakaszföldön kiválóan konzerválódnak. Itt, a Kemerovói területen, amellett, hogy mindenhol fagyöreket találunk, a talaj is nedvesebb. Ez nem segíti a konzerválódást. Sok töredéket találtunk, és reméljük, helyre tudjuk őket állítani. Van például egy elég nagy töredékünk – az egyik maszk fele” – magyarázta a professzor.

 

German úgy véli, csapatával akár húsz értékes halotti maszkot is találhatott. „A kripta hatalmas volt, és két régészeti szezont is eltöltöttünk a feltárásával” – fejtette ki a kutató. A temetkezési hely területe mintegy 40 négyzetméter.  „Az előzetes becslések alapján harminc embert temettek itt el. Így elképzelhető, hogy még több maszk lehet a sírban."

 

 

 

 

A kutatók emellett maszk nélkül eltemetett, a kriptán kívül elhantolt gyerekek maradványait is megtalálták. „A gyerekek többségét – legalábbis ötéves korukig – nem hamvasztották el, és nem feltétlenül a kriptán belül temették el őket. Számos gyermektemetkezést találtunk a kripta fala mellett” - mondta el German.

 

 

A kutató beavatta a közönséget a kripta megépítésének titkaiba: „Elsőként egy gödröt ástak a földben, egy kőfalat emeltek köré,  elkészítették a padlózatot, majd fahasábokkal befedték az építményt. A kripta ezután fokozatosan megtelt bábukkal, valamint bennük a halottak maradványaival.” A szakértő hozzátette, hogy a helyszínen különböző szertartásokat, temetési ünnepeket is tartottak. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kriptát milyen hosszú ideig hasznáklták: akár egy-két éven át is megtölthették halottakkal, de az sem kizárt, hogy mindenkit egyszerre temettek el. Mindenesetre tény, hogy miután a kripta megtelt, felgyújtották. A faszerkezet összeomlott, és eltakarta a sírokat.

 

German úgy véli, a kriptát még a felhgyújtása előtt kriabolták, mivel semmilyen figyelemre méltó, az átlagostól eltérő tárgyat nem találtak, pedig egy ekkora sírhely esetében ez logikus lenne. Úgy véli, elképzelhető, hogy a a kripta kincseit valamilyen rituálé – például egyfajta beavatási szertartás – keretében rabolhatték el. 

Ősi halottimaszk-maradványokra bukkantak Szibériában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra