Múlt-kor.hu

Őrült uralkodók – megjelent a Múlt-kor nyári száma

Őrült uralkodók – megjelent a Múlt-kor nyári száma

2019. június 14. 08:28

Tudta, hogy Sisi egyik rokonát „hattyúkirálynak” nevezték? Hogy Caligula a lovát akarta kinevezni consullá? Vagy azt, hogy VI. Károly francia uralkodó farkasnak képzelte magát? A Múlt-kor aktuális számában az őrült uralkodókon kívül olvashatnak még Frida Kahlo szenvedéseiről, a Hold meghódításáról, a kádári popkultúra ellentmondásairól és a Pogány Madonna című magyar film forgatásának kulisszatitkairól is. A magazin nyári száma +64 oldalas melléklettel június 14-től kapható az újságárusoknál.

Elmebajos római császárok. Caligula, aki a lovát akarta kinevezni consullá, a hellenisztikus uralkodók mintájára istenként kezdte feltüntetni magát: azt állította, hogy személyesen beszélget Jupiterrel, valamint a Hold istennőjével, később pedig megtámadta a tenger istenét, katonáinak pedig kagylót kellett gyűjtögetniük hadizsákmányként. Néróról hasonló, háborodottságról tanúskodó feljegyzések maradtak fenn, többek között az, hogy megrúgta terhes feleségét, amibe nemcsak a nő, hanem a születendő magzat is belehalt, valamint hogy költőként és sportolóként szórakoztatta népét. Kettejük „őrültségének” oka azonban nem volt azonos, egészen más módon jelentkeztek uralkodásuk során az elmebaj jelei. A részleteket keresse a magazinban!

Bajos Lajos mesevilága. Az elmebetegség a bajorországi Wittelsbachokat is generációkon keresztül sújtotta. Így volt ez II. Lajos bajor királlyal is, aki rokonságban állt Wittelsbach Erzsébettel, Ausztria császárnéjával, Magyarország királynéjával, Ferenc József feleségével. II. Lajos a német történelem izgalmas személyisége, aki Richard Wagner operáin keresztül visszarévedhetett a germán mondavilágból ismert Lohengrin és Tannhäuser kalandjaiba, és akit mesébe illő építkezései miatt életében és a halálát követően egyaránt meglehetősen sok (gúny)névvel illettek. Sisi gyakorta emlegette „felhőjáróként”. De valóban tébolyult volt-e a bajor uralkodó vagy inkább csak egy nagy gyermek, akinek hóbortjait a népe finanszírozta?

Rettegett Iván vérengzései. Az 1567 és 1570 közötti úgynevezett „tömeges terror” idején már senki sem érezhette magát biztonságban. Moszkvában mindennapossá váltak a cár parancsára, sőt sokszor a jelenlétében elkövetett szadista gyilkosságok. Iván még mérgezési szándékkal meggyanúsított unokatestvérét, Vlagyimir Andrejevics herceget is arra kényszerítette, hogy feleségével és gyermekeivel együtt előtte igyon mérget. Az uralkodó haragja idővel már nem csak egyes embereket, hanem városokat is érintett. Ebben már a cár másodszülött, ugyancsak Iván névre keresztelt fiának is komoly szerepe volt. A fiú kegyetlenség tekintetében felvette a versenyt az apjával, merthogy az uralkodó már fiatal korától kezdve magával vitte gyermekét nem csupán a tanácsülésekre, hanem a kínzásokra, sőt az orgiákra is.

Ki volt az a francia uralkodó, aki hol azt hitte üvegből van, hol pedig farkasnak képzelte magát? Melyik portugál királynő kapta a „siránkozó” melléknevet és miért? Milyen mentális zavarok jellemezték III. György brit király uralkodását? Mivel fenyegette alattvalóit V. Ferdinánd magyar király? Kiderül a Múlt-kor aktuális nyári számából!

Múlt-kor 2019. nyár

Megélni a szenvedést. Frida Kahlo hírneve a halála után kezdett növekedni, addig a legtöbben csupán Diego Rivera feleségeként tekintettek rá. Az 1976-os Frida Kahlo élete és halála című dokumentumfilm azonban megújította az érdeklődést mind élete, mind művészete iránt, napjainkra pedig popkulturális ikonná vált. A XX. század egyik kivételes művészének élete sorscsapások sorozata volt. Frida Kahlót testileg betegségek és balesetek gyötörték, lelkét pedig az ezekből következő csalódások. Nyugalmat otthonaiban sem talált, előbb szülei, utóbb saját feszültségekkel teli házassága miatt.

A Hold meghódítása. „1969. július 21-én reggel néhány pillanatra mindenki elfelejtette, hogy különböző országok állampolgárai vagyunk. Ez a pillanat valóban egyesítette az emberiséget” – idézte fel a Holdra szállás pillanatait a történelmi esemény egyik legnagyobb vesztese, Alekszej Leonov az amerikai David Scott-tal közösen írt A Hold két oldala című könyvében. A szovjet Hold-expedíció megvalósulása esetén Leonov lett volna a küldetés parancsnoka, így azonban csak csodálattal vegyes irigységgel figyelhette, ahogy 50 évvel ezelőtt Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin egy idegen égitest felületén hagyja lábnyomait.

A számok slampos grófnője. Ada Lovelace nagy terhet kapott a sorstól. Édesapja Lord Byron volt, a romantika szertelen költője, aki sok kortárs szemében maga volt a megtestesült ördög. Az anyja egész életében apja káros befolyásától féltette az 1815. december 12-én született Adát, akit ma az első számítógépes programozóként tart számon a tudomány.

Régi csibészek. „Az én szavam, akkor vonom vissza, amikor akarom” – hangoztatta a legenda szerint előszeretettel Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) híres-hírhedt popmenedzsere, a könnyűzene mindenható ura. A kádári egypártrendszer a populáris zene képviselőinek is sok arcát mutatta: egyrészt időről időre módosította, mit tilt be és mit enged – általában az új stílusok megjelenése okozott riadalmat a pártapparátusban. Másrészt a hatalmi gépezet szereplői között sem mindig volt teljes az összhang. Előfordult, hogy a monopolhelyzetben lévő Magyar Rádió tiltott be olyan dalokat, amelyeket a lemezkiadásban szintén egyeduralkodó MHV kiadott, az pedig még gyakoribb volt, hogy a Táncdal- és Sanzonbizottság által engedélyezett dalok nem kerülhettek lemezre, illetve rádió- és tévéadásba. Most a kaméleonpolitika csinálói és elszenvedői elevenítik fel emlékeiket erről az időszakról.

Aktuális számunk külön 64 oldalas mellékletben foglalkozik az 1989-es rendszerváltoztatás évével, amelyben olvashatnak a Kádár-rendszer darázsfészkéről, a kerekasztal-tárgyalásokról, az első szabad választásokról és a mozgalmas esztendő hétköznapjairól is. A nyári számban továbbá megismerkedhetnek Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló munkásságával, Szent Teréz legendájával, a 27-esek bandájával, olvashatnak a Pogány Madonna című magyar film forgatásának kulisszatitkairól, illetve azt is megtudhatják, milyen ételeket szolgáltak fel a sziámi király kisbéri látogatásán.

A magazin aktuális, nyári számát +64 oldal tartalommal keresse a nagyobb újságárusoknál, benzinkutakon, Tesco, Auchan és Interspar üzletekben, vagy fizessen elő kedvezményesen most!

Őrült uralkodók – megjelent a Múlt-kor nyári száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra