Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
2024. november 22. 09:06 Múlt-kor
A nők politikai befolyása
Olümpiasz a makedón politikai élet meghatározó szereplője lett, különösen fia, Sándor uralkodása alatt. Míg Sándor világhódító hadjáratokat folytatott, Olümpiasz Makedóniában maradt, és továbbra is jelentős politikai befolyással bírt. Az erőszak mellett a politikai színtéren különösen jellemző volt a nők felhasználása dinasztikus szövetségek kötésére. A "hálószobai diplomácia" során házasságaikat gyakran politikai eszközként alkalmazták, hogy stabilizálják a hatalmi egyensúlyt és biztosítsák a politikai pozíciókat. Ez a gyakorlat a hellenisztikus korszak (Kr. e. 323–30) egyik jellegzetessége lett.
A hellenisztikus korban a nők, különösen az arisztokrata családok tagjai, nagyobb politikai befolyásra tettek szert, mint korábban. Thuküdidész szerint a klasszikus Görögországban a nő legnagyobb dicsősége az volt, ha „a lehető legkevesebbet beszélnek róla.” Ezzel szemben a hellenisztikus korszak királynői, mint Olümpiasz és Eurüdiké, aktív politikai szereplőkké váltak. Ez a női politikai függetlenség és hatalom újdonság volt a korszakban, amit a nagy politikai konfliktusok idéztek elő.
Roxana és Nagy Sándor a gyermek IV. Alekszandrosszal
A nők helyzetének javulása is megfigyelhető volt: képzettebbé váltak, és nagyobb befolyásuk volt saját ügyeik irányítására. A dinasztikus szövetségek és politikai kapcsolatok révén gyakran központi szereplőkké váltak a politikai játszmákban.
A nyílt háború
Nagy Sándor halála után a birodalmat két király, III. Philipposz és IV. Alexandrosz irányította, de egyikük sem volt alkalmas az uralkodásra. III. Philipposz kognitív képességhiányokkal küzdött, míg IV. Alexandrosz még kiskorú volt. Ez a kettős uralkodás nem stabilizálta a helyzetet, hanem további hatalmi konfliktusokat gerjesztett, és lehetőséget adott a különböző érdekcsoportoknak, hogy saját politikai céljaikat érvényesítsék a királyok nevében.
Olümpiasz, aki Sándor halála után Epiruszba vonult vissza, továbbra is aktív politikai szereplő maradt, noha fizikailag távol volt az udvartól. Antipatrosz, Sándor alkirálya meggyengítésére törekedett, és terjesztette azt a pletykát, hogy fia nem természetes halált halt, hanem Antipatrosz családja mérgezte meg. A gyanú középpontjában Antipatrosz fiai, Kasszandrosz és Iollasz álltak, utóbbi Sándor pohárnoka volt, aki közvetlenül kapcsolatba került vele halála előtt.
III. Philipposz pénzérméje
A pletyka rendkívül hatásosnak bizonyult, és Olümpiasz célja az volt, hogy Antipatroszt és családját eltávolítsa a hatalomból, biztosítva, hogy unokája, IV. Alexandrosz trónra kerüljön. Antipatrosz halála Kr. e. 319 nyarán újabb lehetőséget nyújtott Olümpiasznak arra, hogy növelje befolyását, és visszatérjen a politikai színtérre. Polüperkhón, Antipatrosz utódja, meghívta Olümpiaszt Makedóniába, hogy IV. Alexandrosz nevében vállaljon vezető szerepet.
Olümpiasz visszatérése nem volt zökkenőmentes. Még mindig voltak olyan érdekcsoportok Makedóniában, amelyek ellenezték jelenlétét, de Polüperkhón ajánlata meggyőzte őt. Olümpiasz élete fia halála után egyfajta "versenyfutássá" vált, ahol a hatalom megszerzéséért folytatott harc nemcsak politikai intrikákon, hanem családi viszályokon is alapult.