Öltözékének köszönhetően élte túl a modern ember a jégkorszakot?

2016. augusztus 4. 13:55

A tanulmány szerint a mai anorákokhoz hasonló ruházat segítette a korai modern ember túlélését a jégkorszakban. Eközben a mindössze köpenyszerű ruházatot viselő neandervölgyieknek komoly problémát okozott a rendkívül hideg idővel való küzdelem. Az effajta ruházkodásbeli különbségek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a neandervölgyiek mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihaltak. Hogy megállapítsák, ugyanolyan hatékony öltözködési stratégiát választottak-e a neandervölgyiek, mint a korai modern emberek, kanadai és skót kutatók egy csoportja megvizsgálta azon állatok csontjait, amelyek bőrét ruhakészítéshez használhatták fel.

Az Aberdeeni Egyetem professzora, Mark Collard, valamint egy kanadai, Simon Fraser Egyetemről kikerült csoport által vezetett kutatócsapat etnográfiai adatbázisokat használt, hogy azonosítsa azokat az állatokat, amelyek bőréből ruhákat készítettek a közelmúltban. Ezt követően összehasonlították ezen állatcsaládok előfordulási gyakoriságát az európai régészeti leletek között három kultúra: a mousteri, az aurignaci, valamint a gravetti esetében. A mousteri kultúra neandervölgyiekkel hozható összefüggésbe, míg az aurignaci, valamint a gravetti feltehetően a modern emberhez köthető.

A tudósok kutatásuk során két fő eredményre jutottak: a Journal of Anthropological Archaeology következő számában publikálásra kerülő tanulmányuk szerint mind a modern ember, mind a neandervölgyi használt emlősbőröket ruházkodáshoz, emellett pedig kiderült, hogy a nyúlfélék, menyétfélék, valamint a kutyafélék családjához tartozó állatok bőreit gyakrabban használták fel a korai modern emberek, mint a neandervölgyiek. Ötvenhat, korai modern emberekhez kapcsolható lelőhelyen találtak rozsomákmaradványokat, amelynek prémjét manapság is széles körben használják az Északi-sark körüli területeken egyfajta nyakfodorként. A kutatók szerint a rozsomákprém rendkívül jó védelmet nyújt a hideg és a szél ellen, ráadásul nagyon tartós.

Mivel a szakértők számos, rozsomákra utaló nyomot találtak az aurignaci és gravetti lelőhelyeken, míg a mousteriben egyet sem, arra következtetnek, hogy a modern emberek a jégkorszakban hordtak anorákszerű ruhát. A kutatók szerint a korai modern emberek az inuit eszkimókhoz hasonlóan prémmel díszítették a ruhájukat, hogy nagyobb védelmet nyújtsanak a hideg ellen. A neandervölgyiek csak köpenyszerű ruhákat használtak, amelyeket a szarvas-, valamint marhafélék családjába tartozó emlősök bőréből készítettek, ezzel pedig komoly hátrányban lehettek a modern emberhez képest a hideg elleni védekezés tekintetében.

A tartósan hideg időnek való kitettség megfelelő öltözék hiányában kihűléshez vagy megfagyáshoz, végső soron pedig halálhoz vezethetett – mutatott rá a kutató. És még amennyiben nem is érintette közvetlenül az egészségügyi helyzetet és a túlélési esélyeket, korlátozhatta az élelemszerzésre vonatkozó lehetőségeket,  csökkenthette az energiaszintet és végső soron a szaporodási ráta csökkenéséhez, és demográfiai hanyatláshoz vezethetett.

A ruházkodásban megfigyelhető különbség okai egyelőre tisztázatlanok. Egy elmélet szerint annak ellenére, hogy a neandervölgyieknek hasonló agymérete volt, mint a Homo sapiensnek, nem voltak elég intelligensek ahhoz, hogy a körülményeknek megfelelő meleg ruhákat készítsenek. Collard szerint azonban az is elképzelhető, hogy pusztán kulturális különbségekről van szó. „Vannak példák a közelmúlt történelméből is olyan Homo sapiens-csoportokra, amelyeknek nem sikerült alkalmazkodniuk a megváltozott környezeti feltételekhez, mivel nem fordítottak figyelmet az innovációra, és úgy döntöttek, nem másolják le más emberek életmódját. Így tehát ez egy valódi lehetőség” – fejtette ki a kutató, aki hozzátette, annak meghatározásához, hogy melyik elmélet a helyes, további empirikus kutatómunkára lesz szükség.