Ókori sírok és egy hadihajó maradványai kerültek elő Egyiptom elsüllyedt kikötővárosában
2021. július 21. 10:23 MTI
Búvárrégészek ókori hadihajó és egy görög temetkezési hely maradványaira bukkantak az elsüllyedt egyiptomi városban, Thónisz-Heraklionban. A Nílus torkolatában egykoron elterült település az ókorban Egyiptom legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt, mielőtt Nagy Sándor i.e. 331-ben megalapította Alexandriát.
A fáraók kikötője
A fáraók idején, az i. e. 12. században épült várost, amelyet akkoron Thónisznak neveztek, több mint 1200 éve földrengések pusztították el. Az Alexandria közeli Abukir-öbölben fedezték fel újra 2001-ben az elsüllyedt várost.
Az Földalatti Régészet Európai Intézete vezette egyiptomi-francia régészcsoport búvárai találtak rá az ókori hadihajóra, amely akkor süllyedhetett el, amikor a város híres Ámon-temploma, amelynek közelében a hajó lehorgonyzott, összeomlott az i. e. második században.
Az előzetes vizsgálatok szerint a 26 méter hosszú, lapos fenekű hajó evezőlapátotokkal és egy nagy vitorlával az akkori hagyományos hajóépítést tükrözi, de az ókori Egyiptom jellegzetességeit is magán viseli – közölte egy egyiptomi idegenforgalmi és örökségvédelmi minisztérium.
Az elsüllyedt város egy másik részében találtak rá a görög temetőre, amely az i. e. negyedik század első éveiből származik.
„A felfedezés tükrözi a városban élt görög kereskedők jelenlétét” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy a görögök már a késő fáraókori dinasztiák idején letelepedhettek a térségben.
Szent helyeiket a hatalmas Ámon-templom közelében építették fel. Ezek szintén megsemmisültek, maradványaikat megtalálták az egyiptomi templom maradványaival együtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
