Nyakékként használták a mexikóiak ősei a festett emberi állkapcsokat

2016. május 19. 19:28

A sípok feltehetően baglyokéhoz hasonló hangokat adhattak – fejtették ki a kutatók. Néhány szobrocska a többek között a tavasszal újjászülető növények, a keleti égtáj, a vetés és a mezőgazdaság isteneként ismert azték Sipe-Toteket ábrázolja. Az istent gyakorta jelenítették meg a nyaka köré tekert emberi csontokkal.

A 2015 kora nyarán felfedezett emberi állkapocscsontokat a dél-mexikói Oaxaca-völgyben fekvő Dainzú-Macuilxóchitl nevű lelőhelyén találták. A területen a zapotékok éltek, akiknek a leszármazottai ma is ápolják őseik hagyományait, olyannyira, hogy sokan még a nyelvet is beszélik. 

Az ásatás vezetője, az Oregoni Állami Egyetem hallgatója, Jeremias Pink a Society for American Archaeology éves találkozóján prezentálta a felfedezést. Bár Sipe-Totek összefüggésbe hozható az emberáldozattal, a régészek szerint a festett állkapocscsontok nincs közük az emberáldozathoz – feltehetően a lelőhelyen élt emberek őseinek csontjairól van szó. A régészek szerint a lakókomplexumot 400 éven át lakták egymással rokoni kapcsolatban álló családok. A csontokat feltehetően a lakók ásták ki a sírokból, hogy azok segítségével rituális úton szemléltessék az ősökkel való kapcsolatukat, ezzel is legitimálva saját, közösségen belüli  pozíciójukat.

Bár egy manapság a nyugati kultúrkörben élő ember számára a szertartás meghökkentő lehet, mint a chicagói Field Múzeum munkatársa, Ronald Faulseit kifejtette, az ősök csontjainak szertartásokon történő felhasználása évszázadokkal ezelőtt bevett szokás volt Közép-Amerikában.

A régészek mintegy 3000 szobortöredéket, valamint 1600 síptöredéket is találtak a lelőhelyen. Emellett egy kerámiakemencére is rábukkantak, ami arra utal, hogy legalább a tárgyak egy részét a helyszínen gyártották. Pink szerint a sípokat szándékosan törték össze – a szokás más közép-amerikai lelőhelyen is megfigyelhető volt.