Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

2017. március 3. 11:05

Andrássy Ilona az első világháború frontjain. Andrássy Ilonát 1909-ben vezette oltár elé Esterházy Pál. A szerelmi házasság ötévnyi gondtalan boldogságot hozott az ifjú párnak. Idilljüket a kontinenst lángba borító világháború szakította félbe. A szókimondó „Iloncsi” a vele és a világban történtekről részletes feljegyzéseket készített. Az 1971-ben a dénesfai Cziráky-kastély egyik befalazott rekeszéből előkerült naplójából és leveleiből pontosan nyomon lehet követni, mit élt át az asszony, aki főnővéri szolgálatai során testközelbe került a háború poklával.

A titkos fegyver: Marlene Dietrich. Amint a német születésű filmcsillag szenvedélyesen búgó hangja felcsendült a rádióban, az amerikaiak sejtették, hogy odaát, a front túloldalán egyenruhába bújtatott marcona németek ezrei zuhannak melankóliába, szeretteikre és a háború által szétzúzott civil életükre gondolva. A rekedtes hangú melódia többet ért minden golyónál.

Trónörökös kezeslábasban. Miután Őkirályi fensége, Erzsébet hercegnő betöltötte a 18. életévét, apja, a brit uralkodó VI. György állami tanácsossá tette. Ettől kezdődően hivatalosan is gyakran elkísérte szüleit, olykor pedig helyettesítette a királyt. Erzsébet azonban ennél többet akart, mégpedig a seregben szolgálni. Sokáig kérlelte apját, aki 1945 elején végül beadta a derekát.

Dosszié rovatunkban olvashatnak még a Közel-Kelet amazonjairól, copfos szovjet mesterlövészekről, éjszakai boszorkányokról, valamint az amerikai feminizmus jelképévé vált Szegecses Rózsiról és társairól is.

A XIX. század második felében Magyarországon közel húszezer értelmi fogyatékos, korabeli szóhasználattal tompaelméjű, cretin, illetve hülye élt. Többnyire keresőképtelenek, korabeli felfogás szerint „nem hasznos tagjai a társadalomnak”. Míg a század második felére a testi fogyatékosok nevelésének intézményes háttere egyre nagyobb figyelmet kapott, addig a Frim Jakab körmendi tanító által alapított „hülyenevelő” intézet volt az országban az egyetlen értelmi fogyatékosokat fogadó nevelőintézete. Frim Jakabról és az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézetről most a Múlt-kor tavaszi számában olvashat részletesen.

Egy magyar grófnő pokoljárása. A hazának számtalan államférfit adó nemesi család sarjaként arra lett volna ítélve, hogy férjhez menjen egy másik arisztokratához. Nádasdy Borbála élete mégis máshogy alakult: gyermekkora után kitelepítve, korán munkát kényszerült vállalni, majd az 1956-os szabadságharc után kalandos körülmények között menekült nyugatra. Ausztriában filmcsillag lett, két év után viszont a szerelem Párizsba vitte. Franciaországban több munkát vállalt (volt hullamosó is), harmincévnyi szolgálat után végül balettmesterként ment nyugdíjba. A grófnő néhány éve költözött vissza Magyarországra.

Őnkéntes munkaszolgálat Magyarországon. Történeti művekben elfogadott az az állítás, hogy a Horthy-korban az 1939-es honvédelmi törvénnyel létrehozott munkaszolgálat olyan egyedülálló és lényegében előzmények nélküli intézmény volt, amely a második világháborúban tömegesen a zsidók (vagy a hatályos törvények szerint annak minősülők) ellen, kisebb részben a nemzetiségek és a nemkívánatos, rendszerellenesnek minősített elemek (politikai elítéltek, egyes kisegyházak tagjai) ellen irányult. Kevéssé ismert, hogy már 1935-től létezett munkaszolgálat Magyarországon, hasonló szervezetben, igaz, önkéntes formában és alapvetően más ideológiai célok mentén. Részletek a magazinban.

Vérengzés a király nevében. „Ez nehéz napnak ígérkezik” – mondta a legenda szerint a vesztőhely felé tartva a XV. Lajos elleni meghiúsult merénylet elkövetője, Robert-François Damiens. A nehéz jelző azonban a legkevésbé sem fedi a gyötrelmeknek azt a fokát, amelyeknek aznap részese volt. Haláltusája órákon át tartott. A kegyetlen kínzást egy idő után már a kivégzést a helyszínen követő olasz kalandor, Giacomo Casanova sem bírta nézni.

Aktuális számunkban olvashat még a golyóstóll feltalálójáról, Bíró László Józsefről, Corneliáról, kinek neve egybeforrt az anyasággal, vegyi fegyverekről és hét nyomtalanul eltűnt híres emberről. A képzőművészet szerelmeseivel Szinyei Merse Pál Majális című festményét vesszük górcső alá, az építészet kedvelőit pedig a Westminster-apátságban, valamint a szacsali Nopcsa-kastélyban látjuk vendégül. Az utóbbiba Steven Spielberg szaktanácsadója is ellátogatott a Jurassic Park forgatása előtt. De vajon miért? Kiderül tavaszi számunkból.

A magazint március 3-tól keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.