Nőies csípő, dongaláb, kiálló fogsor - így nézett ki valójában Tutanhamon
2014. október 21. 09:18
Több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon egyiptomi fáraó "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.
Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki Howard Carter brit régész. Háromezer év óta ő volt az első ember, aki megpillanthatta a fáraó mumifikált testét. Azóta csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, mire fény derülhetett arra, hogyan is nézhetett ki a tényleges hatalommal nem rendelkező, fiatalon elhunyt király.
Bár azt eddig is sejteni lehetett, hogy a gazdag kincsek társaságában eltemetett Tutanhamon nem volt egy szépség, a maradványokon elvégzett vizsgálatok eredményei még így is megdöbbentőek: kiálló fogsora, nőiesen kikerekedő csípője volt, s dongaláb nehezítette meg az életét.
Egy tavaly novemberben bejelentett vizsgálat szerint Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a mostani elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a mostani vizsgálatok mellett a sírjába elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal.
A maradványok komputeres szkennelése mellett a kutatók genetikai vizsgálatokat is végeztek, amelyek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a király szülei testvérek voltak. Az ezáltal, valamint az uralkodócsalád korábbi vérfertőző kapcsolatai révén kialakult hormonális egyensúlyhiánynak köszönhette testi fogyatékosságait, valamint korai halálát, vélik a kutatók.
Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.
Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel a Luxorhoz közel található Királyok völgyében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
