Múlt-kor.hu

Nézetei miatt szinte elfeledte az utókor a Monarchia utolsó külügyminiszterét, ifj. Andrássy Gyulát

Nézetei miatt szinte elfeledte az utókor a Monarchia utolsó külügyminiszterét, ifj. Andrássy Gyulát

2020. június 30. 08:32 Múlt-kor

A legitimizmus szószólója

A tanácsköztársaság kikiáltását követően Bécsben ő lett az Antibolsevista Comité egyik vezetője, majd ideiglenesen Svájcba költözött. Horthy hatalomra kerülése és a trianoni béke után a legitimisták egyik vezéralakja volt, támogatta IV. Károly visszatérését a magyar trónra.

1921-ben egy rövid ideig ő volt a később az évtizedekig kormányon lévő Egységes Párt egyik alkotóeleme, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) elnöke, és támogatta Bethlen István miniszterelnök politikáját, azonban IV. Károly második visszatérési kísérlete után feloldhatatlan ellentét alakult ki a kormány és a legitimisták között.

Mivel a „második királypuccs” során el is vállalta a jövendőbeli kormány külügyminiszteri tisztségét, a hatóságok letartóztatták és két hétig vizsgálati fogságban tartották.

1922-től a KNEP tulajdonképpeni utódpártjában, a Friedrich István-féle Keresztény Nemzeti Párt, majd a Keresztény Földmíves és Polgári Párt berkeiben vett részt a közéletben és volt országgyűlési képviselő. Az 1926-os választásokon már – kormányzati nyomásra – nem sikerült mandátumot szereznie, és visszavonult a közélettől.

Politikai tevékenysége mellett Andrássy a magyar jog, különösen a Szent Korona-tan szakértőjének számított, 1910-1911-ben háromkötetes monográfiát is kiadott A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai címmel.

1896-ban írt, a kiegyezésről szóló értekezésével vált 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. 1904-ben lett rendes tag, majd 1913-ban az Akadémia igazgatóságába is bekerült.

Andrássy jelentős szerepet játszott a hazai képzőművészeti élet megszervezésében is, a neves Andrássy-magángyűjtemény bővítése mellett mindkét nagy szakmai szervezet, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon elnöke is volt különböző időszakokban.

Az elsők között ismerte fel Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál művészetének jelentőségét, és az ő érdemének tekinthető a francia neoimpresszionisták magyarországi népszerűsítése is.

Ifjabb Andrássy Gyula visszavonulását követően nem sokkal, 1929-ben hunyt el. Emlékét a Horthy-korszakban a legitimista beállítottságú körök és publicisztikák őrizték – bár korábbi érdemeit a „hivatalos” emlékezetpolitika is elismerte, Tisza Istvánnal való szembenállása és legitimizmusa miatt nem tartozott a rendszer favorizált alakjai közé.

A második világháborút követően, a kommunista rendszer alatt élete és munkássága tabunak számított. Átfogó életrajza, bár előkészületei az 1930-as években megkezdődtek, a két világháború között nem készült el, így a mai napig várat magára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Nézetei miatt szinte elfeledte az utókor a Monarchia utolsó külügyminiszterét, ifj. Andrássy Gyulát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra