Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Nemzetközi világpostajáték a régi táncmulatságokon

Nemzetközi világpostajáték a régi táncmulatságokon

„Tyűh! hát még a világpósta! Hány nyiló rózsa-bimbó bizta a maga legédesebb titkát a névtelenség rejtő fátyla alatt egy kis papirkára; hány lángoló szivü ifju öntötte betükbe a levelezőlapon szent érzelmeit s azonkivül mennyi jovialis tréfát, bohóságot, pajzán ötletet szállitott a világposta a szélrózsa, illetőleg a Károlyi-féle vendéglő nagy és kis termeinek minden irányában” – olvashatjuk az 1898-as gödöllői mulatságról beszámoló újsághírben (Gödöllő és Vidéke, 1898. március 1.). Pápáról 1893-ból hasonló élmény maradt fenn: „Egy órai jókedvű levelezés után megkezdődött a souper csárdás, s még jó sokáig a levelezőlapok incselkedő, szerelemről szóló tartalmáról csevegtek” (Pápai Független Ujság, 1893. augusztus 20.). 1937-ben is kedvesen írtak a világpostáról, „melynek titkos levélváltása már annyi házasság első mozzanata, annyi szerelem megindítója volt a nyíregyházi ifjúság körében” (Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap, 1937. szeptember 30.). De mi is volt ez a levelezős játék? Kik és mióta játszották? Hosszas böngészés és kutakodás után régi újságok, folyóiratok mulatságokról szóló beszámolóiból, híreiből rajzolódik ki az 1890-es évekre általánossá vált szórakozási forma története.

Változik a trend

A báli időszak hagyományosan a farsang volt. A tavasz és a jó idő beköszöntével aztán megkezdődött a majálisok, piknikek és népmulatságok, kerthelyiségekben megrendezett műsoros estek és a fürdőhelyek táncmulatságainak szezonja. Ősszel a szüreti bálok jöttek sorban, majd a szilveszteri mulatsággal búcsúztatták az óévet. Az 1900-as évek elejére a korábban szokásos reprezentációs bálok átformálódtak, vidéken eltűnőfélben voltak.

A farsangi meghívók zöme már nem egyszerűen bálokra, hanem „műkedvelő-előadással, fölolvasás- és szavalatokkal, hangversennyel, vagy ha más nincs, akkor társasvacsorával, thea-estélylyel, batyu-bállal, vagy paraszt-bállal, nemzetközi világpostával, confetti csatával stb. egybekötött” eseményekre invitálta a szórakozni vágyókat. Miért e változás? A választ megadják a kortársak: „Ennek nem lehet más az oka, minthogy a bál, a régi, meg a mai felfogás szerint is sokkal költségesebb, nagyobb fényűzéssel jár, mint egy előadás, vagy hangverseny után rendezett mulatság, melynek rendesen bizonyos családias jellege van” – állapította meg a Balatonvidék cikkírója 1903. február 22-én.
A XIX. században a fiatalok játékai között a korabeli társasági illemkönyvek több postás- és levelezőjátékot is ismertetnek, a nemzetközi világpostajáték azonban nincs közöttük. De mikortól játszhatják mégis a nagyobb társaságok?
A postai nyílt levelezőlapokat az Osztrák–Magyar Monarchiában 1869-ben vezették be, azonban külföldi viszonylatban csak az 1874-es berni nemzetközi postakongresszus engedélyével lettek használhatók külföldi viszonylatban. Vélhetően a játék neve is innen ered. Nagyon sikeresek voltak, és hamarosan elkezdték őket képekkel díszíteni, majd a külföldi mellett 1896-tól a magyar képeslapkiadás is megkezdődött. Hamarosan hobbivá vált a gyűjtésük, az 1900-as évek elején az udvarlók komoly szándékuk kifejezéseként küldték választottjuknak. A nemzetközi világpostajáték is ezen alapult: a fiatalok névtelen üzeneteket küldhettek egymásnak a mulatság alatt. Megfigyelhető, hogy ez egy fiatalembernek szinte kötelessége volt, az pedig, hogy a választottja a játék győztese legyen (magyarán a legtöbb levelezőlapot kapja), presztízskérdésnek számított.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2023. tél számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2023. tél: Idegenbe szakadt színészeink

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra