Múlt-kor.hu

Nem szabadalmaztatta világhírű találmányát Eötvös Loránd

Nem szabadalmaztatta világhírű találmányát Eötvös Loránd

2021. április 8. 11:47 MTI

102 éve, 1919. április 8-án halt meg Budapesten báró Eötvös Loránd fizikus, a nevét viselő torziós inga feltalálója, Einstein szerint „a fizika egyik fejedelme”.

Jog helyett fizika

Budán született 1848. július 27-én, apja báró Eötvös József író, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A pesti egyetem jogi karára 1865-ben iratkozott be, de közben Petzval Ottónál matematikát és fizikát tanult, s Than Károly kémiai laboratóriumában is dolgozott. A joggal 1867-ben felhagyott, s a Heidelbergi Egyetemen elkezdte természettudományos tanulmányait.

Vallás- és közoktatási miniszterként négyszáz új népiskolát hozott létre

Színjeles eredménnyel doktorált 1870-ben, a következő évtől a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd rendes tanára volt, huszonöt évesen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1883-ban pedig rendes tagja lett. 1878-ban – Jedlik Ányos utódaként – a kísérleti fizikai tanszék vezetője, majd a Fizikai Intézet első igazgatója lett.

A pesti egyetem rektora 1891–92-ben, és 1889–1905 között a MTA elnöke volt. Vallás- és közoktatási miniszterként 1894-95-ben négyszáz új népiskolát hozott létre, és nagymértékben emelte a tanítók jutalmazására szánt összeget.

Az 1870-es és 1880-as években a kapillaritást vizsgálta. Kidolgozta a róla elnevezett reflexiós módszert a felületi feszültség mérésére. Felismerte a folyadékok különböző hőfokon mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést, amelyet Eötvös-törvénynek neveznek.

A gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg torziós ingáját

Nevét a Föld gravitációs terének 1888-ban megkezdett vizsgálata tette világhírűvé. A gravitációs térerősség változásainak mérésére szerkesztette meg világhírű torziós ingáját, mely Cavendish és Coulomb eszközeinek továbbfejlesztett és hasznosítható változata.

A műszer voltaképpen egy fémszálra felfüggesztett vízszintes mérlegkar, egyik végén egy rögzített súllyal, a másikon egy húsz centiméter hosszú fémszálon lógó másik súllyal.

A föld alatti tömegek az alsó súlyt maguk felé húzzák, eközben a felső, mérlegkart felfüggesztő fémszál megcsavarodik. A csavarodás mértéke arányos a nehézségi erő változásával.

Első méréseit az egyetem épületében és pestszentlőrinci villájának kertjében végezte. A horizontális variométernek elnevezett műszert – későbbi nevén Eötvös-inga – a Magyar Tudományos Akadémián 1890 januárjában mutatta be, majd 1891-ben a Vas vármegyei, szabályos csonka kúp alakú Ság-hegyen próbálta ki találmányát.

Kiszámította a hegy tömegét és annak gravitációs hatását, és műszerével ellenőrizte a számítást. A zavartalan környezet biztosítására két télen a Balaton jegén folytatta méréseit, ezúttal a tihanyi hegy hatását sikerült kimutatnia.

Ingaméréseiről és a mérésekből levezetett számításairól, azok értelmezéséről több alkalommal beszámolt mind az Akadémián, mind nemzetközi fórumokon. 1900-ban a párizsi fizikai kongresszuson is tartott előadást, és a párizsi világkiállításon is bemutatta az ingát, amely nagydíjat nyert.

A legátfogóbb részletes ismertetésére a Nemzetközi Földmérési Szövetség Budapesten tartott kongresszusán került sor 1906-ban. E tanácskozáson hangzott el az a javaslat is, amelynek nyomán a magyar kormány támogatásával létrejött az Eötvösről elnevezett Geofizikai Intézet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Nem szabadalmaztatta világhírű találmányát Eötvös Loránd

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra