Nem a legősibb furulya, csak egy hiéna rágta csont
2015. április 7. 12:21
Mintegy két évtizeddel ezelőtt egy szlovéniai barlangban 43 ezer éves, barlangi medve combcsontjából készült furulyákat fedeztek fel, amelyekről a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy azok mégsem a világ legősibb hangszerei: valószínűleg egy dögevő hiéna munkájának eredménye lehettek a leleteken lévő lyukak.
Fellángolt a vita egy 1995-ös szlovéniai felfedezéssel kapcsolatban, amely során ősi furulyákra emlékeztető tárgyakra bukkantak a régészek. A kutatók közti szócsata arról folyik, hogy valóban neandervölgyiek által készített hangszereket találtak, vagy csupán egy halom medvecsontról van szó, amit hiénák rágcsáltak meg.
A kérdés eldöntése végett Cajus Diedrich paleobiológus több tucatnyi állatcsontot vizsgált meg. A Royal Society Open Science tudományos folyóiratban megjelenő kutatása szerint nem kövek segítségével kifúrt neandervölgyi furulyákat, hanem jégkorszaki hiénák fogai által roncsolt fiatal medvék lágyabb szerkezetű csontjait találták meg két évtizeddel ezelőtt.
„A legtöbb paleoantropológus már elfogadja, hogy a Divje Babe-barlangban megtalált »furulyák« valójában egy dögevő által megrágott csontok, ám időről időre felbukkan egy-egy tanulmány, amely hangszerként utal rájuk” - mondta April Nowell, a kanadai Victoria Egyetem régésze. A leletekre még a Szlovén Nemzeti Múzeum is furulyaként hivatkozik, amelyek a neandervölgyiek idejéből valók - bár a legtöbbjük egyébként nem is olyan idős.
Ez a felfedezés azt is jelenti, hogy nem a neandervölgyiek voltak a legősibb hangszerkészítők, sőt nincs is bizonyíték arra, hogy készítettek volna valaha zeneszerszámot. A legősibb hangszerkészítők így a délnyugat-németországi aurignaci kultúra tagjai, akik keselyűcsontokból és mamutagyarokból készítettek fúvós hangszereket mintegy 40 ezer évvel ezelőtt.
Nicholas Conard, a Tübingeni Egyetem régésze elmondta, a zenélés a modern ember ősi közösségeiben az összetartozást, a társadalmi kötelékeket erősítette, aminek hatására eleink jól szervezett társadalmakat hoztak létre.
April Nowell szerint az a tény, hogy még nem találtak neandervölgyiekhez köthető zeneeszközöket, nem jelenti azt, hogy nem ismerték a dallamokat. Véleménye szerint elképzelhető, hogy tapsolással vagy testük csapdosásával „zenélhettek”, mint ahogy az is, hogy hangszereik olyan anyagokból készültek, amelyek már lebomlottak. „Ám ezekre az eszközökre, valamint a zeneismeretükre nincs bizonyíték, a mostani tanulmány pedig igen jó szolgálatot tesz, hogy végre leszámoljunk a Divje Babe-i furulya mítoszával, amely sok helyen elég kitartónak bizonyult” - tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
