Negyven évvel ezelőtt szállt partra az argentin hadsereg a Falkland-szigeteken
2022. április 4. 12:50 MTI
A brit győzelem megmentette Margaret Thatchert a bukástól
A szigetekért a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és becslések szerint 649 argentin katona, valamint három civil szigetlakó halt meg. Az argentin hadsereg végül 1982. június 14-én kapitulált. A dátumot a Falkland-szigeteken azóta is a felszabadulás napjaként ünneplik. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott.
Az HMS Antelope (F170) felrobban a San Carlos Wateren, a brit partraszállás helyén. (Wikipedia / Gobierno de Argentina / CC BY-SA 4.0)
A brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az ezeket kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Margaret Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek hitt választásokat, és Margaret Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.
Azóta is rendre felmerül azonban, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt szinte teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlította.
Lord Carrington, aki a Falkland-szigetek argentínai megszállásának idején a brit külügyminiszter volt és – a válságért magára vállalva a felelősséget – három nappal az invázió után lemondott, a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva negyedszázaddal később más hasonlattal élt, kijelentve: az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett.
Az ARA Belgrano argentin cirkáló elsüllyesztése május 2-án.
A politikus – aki később a NATO főtitkára is volt – az interjúban felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra. A 2018-ban, századik születésnapja előtt néhány héttel elhunyt Lord Carrington ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig szerinte Tony Blair akkori munkáspárti brit kormányfő „éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
