Múlt-kor.hu

Negyven évvel ezelőtt szállt partra az argentin hadsereg a Falkland-szigeteken

Negyven évvel ezelőtt szállt partra az argentin hadsereg a Falkland-szigeteken

2022. április 4. 12:50 MTI

Negyven éve szállta meg a brit korona fennhatósága alá tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket az argentin hadsereg. A szigetcsoportért vívott tizenegy hetes háborúnak kilencszáznál több halálos áldozata volt, a költségek és a károk megközelítették a 30 milliárd dollárt.

Könnyű volt a partra szállás, aztán jött a háború

Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő, akkor 1800, ma hozzávetőleg háromezer lakosú szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése.

Port Stanleyt, a fővárost alig 80 fős brit tengerészgyalogos egység védte; a szigetek brit kormányzója a vérontás elkerülése végett már reggel negyed 10-kor fegyverletételt rendelt el.

Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte Nagy-Britanniától a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban – és mint később kiderült, olajban is – igen gazdag területet. Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott, de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár 60 milliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri – már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

A Leopoldo Galtieri tábornok vezette argentin rezsim az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben Argentína egyik legrégebbi területi követelésének is érvényt próbált szerezni a szigetek lerohanásával.

Galtieri azonban súlyosan elszámította magát. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív brit kormányfő a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, több mint száz hajó – köztük két repülőgép-hordozó – alkotta brit haditengerészeti alakulatot a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből.

Az expedíciós flottával a brit fegyveres erők 25 984 katonája – köztük András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, a brit királyi légierő (RAF) helikopter-pilótája – és több mint háromezer fős civil segítő személyzet indult a háromhetes útra. Ezalatt Alexander Haig akkori amerikai külügyminiszter ingadiplomáciával próbált meg kompromisszumot elérni Buenos Aires és London között.

Mivel azonban az argentin vezetés garanciákat követelt arra, hogy bármiféle rendezési formulának tartalmaznia kell a szigetcsoport feletti argentin szuverenitást, amiről London hallani sem akart, Haig próbálkozásai rövid idő alatt kudarcba fulladtak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Negyven évvel ezelőtt szállt partra az argentin hadsereg a Falkland-szigeteken

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra