Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
2023. március 1. 13:20 Csernus Szilveszter
Az utolsó szó négy órán át
Bár mint ismeretes, a népbírósági törvénykezés minden esetben erős érzelmi túlfűtöttségről árulkodott, és az ítéleteket is történelmi kontextusba helyezték, Szálasinak egy egész ideológiai-politikai védőbeszédet engedélyeztek az utolsó szó jogán. Az egyetlen kivégzett magyar államfő nem fukarkodott a szavakkal: négy órán keresztül tartotta utolsó beszédét.
A volt nemzetvezető igazságosságáról és „halálosan szeretett nemzetéről” értekezett, emellett a háborús főbűnösök ügyében tárgyilagosabb bíráskodást kért: javaslata szerint egy olyan nemzetközi bíróságra lett volna szükség, amely a háborúban semleges nemzetek képviselőiből állana.
Ezek után a hungarista ideológiát mutatta be, filozofált az emberi társadalomról, Európa történelméről, szociológiájáról és Magyarország európai szerepéről. Ismét leszögezte, hogy hűtlenséget (mai fogalmaink szerint: hazaárulást) azért nem követtek el a nyilasok a németekkel való együttműködésük során, mert azok egyrészt a szövetségeseink voltak, másrészt egyéb forrásokból már korábban értesültek mindenről, amiről a nyilasok tájékoztatták őket. Ismét szólt Hitler haditechnikai fejlesztéseiről, mint a háború megnyerésének zálogáról, majd Jankó Péter negyedórás szünetet rendelt el.
Beszéde második felében Szálasi a zsidókérdésről értekezett. Véleménye szerint ő egy külön zsidó államban képzelte el a zsidóság jövőjét, és magyarázkodott a nyilasok zsidópolitikájának egyes véres mozzanataival kapcsolatban is.
A bitófán (Kép forrása: Fortepan/ USHMM)
Ekkor már nemcsak a közönség, de az ügyészek is közbeszóltak, mire Szálasi lezárni készült négyórás beszédét. Befejezésképpen megköszönte mindenkinek, aki mellette harcolt, illetve tisztelgett az „ellenség hős lelkű harcosainak és hőslelkű lakosságának” is.
A nevéhez fűződő legismertebb idézetével zárta beszédét, miszerint: „nemzetünk szolgálatában meg lehet halni, de elfáradni soha. Isten legyen nemzetemmel. Végeztem”. Két ügyész is válaszolt az utolsó szó jogán elmondott beszédre, a népügyész például a nyilas uralom alatt kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre tárgyalásával hasonlította össze, ahol nem volt joga a terheltnek négy órás beszédet tartani.
A bitófán
A bíróság 1946. március 1-jén hirdetett ítéletet. Mind a hét vádlottat bűnösnek találták a népbíróságokat létrehozó kormányrendeletben (és az azt törvényerőre emelő 1945. évi VII. törvénycikkben) kodifikált háborús bűncselekményekben.
Szálasit az alábbi bűntettekben találta bűnösnek a bíróság: emberek törvénytelen kivégzése, vagy megkínzása, Magyarországnak a háborúba történő fokozottabb belesodrása (vezető állásban kifejtett tevékenységgel), a fegyverszünet megkötésének megakadályozása, és a nyilas kormányzatban való vezető állás vállalása (11.§ 1., 3., 4. pont, 6.§ 5. pont).
Szálasi Ferencet és vádlott-társait kötél általi halálbüntetésre és vagyonelkobzásra, mellékbüntetésként pedig politikai jogaik gyakorlásának 10 évi felfüggesztésére ítélte a népbíróság (ez utóbbira a formalitás mellett azon esetre volt szükség, ha a fő büntetéseikre kegyelmet kapnának).
Fellebbezési jog a népbírósági rendszerben nem lévén, valamennyi vádlott kegyelemért folyamodott. Szálasi védője elzárásbüntetésre kérte átváltoztatni az ítéletet, vagy legalább a halálbüntetés helybenhagyása esetén a kötél általi végrehajtást golyó általira változtatni – tekintettel katonatiszti múltjára.
Szálasi Ferencet, Gera Józsefet, Vajna Gábort, Beregfy Károlyt és az Imrédy-perben bűnösnek talált Rajniss Ferencet 1946. március 12-én adták át a hóhérnak. A volt nemzetvezető a Markó utcai fogház bitófáján végezte be pályafutását.
A Népbíróságok Országos Tanácsának kegyelmi tanácskozására csak másnap került sor, ám Tildy Zoltán köztársasági elnök elé kerülő előterjesztésben már csak Csia Sándor, Kemény Gábor és Szöllősi Jenő bízhatott – kevés reménnyel. Rajtuk március 19-én hajtották végre a halálos ítéletet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
