Neandervölgyi miniagyakat növesztenének, hogy jobban megértsék annak működését
2018. május 14. 13:12 Múlt-kor
Egy németországi kutatócsoport azt tervezi, hogy egy közelmúltban felfedezett, forradalmi génszerkesztési eljárással lencseméretű agyakat fog növeszteni, amelyek a neandervölgyi ember agyának felépítését tükrözik majd. A tudósok azt remélik, hogy ezzel jobban megérthetjük majd a neandervölgyiek képességeit és pontosíthatjuk ismereteinket arról, hogy miben különbözik a modern ember a „legközelebbi evolúciós rokonától.”
A 2010-es évek eddigi legnagyobb genetikai szenzációja volt az úgynevezett CRISPR-Cas9-es génszerkesztési eljárás megjelenése. Az új módszer lehetségessé teszi, hogy a DNS-t tetszés szerint módosíthassuk: lehetőség nyílik új szegmensek hozzácsatolására vagy éppen a nem kívánt részek „levágására”. A kutatók reményei szerint ezáltal lehetségessé válik majd több, eddig gyógyíthatatlannak számító betegség lekűzdése is. Az orvosi felhasználáson túl azonban a génszerkesztés más – első hallásra talán meglehetősen bizarr – tudományos kísérletekre is lehetőséget ad.
A Max Planck Társaság Lipcsében működő Evolúciós Antropológia Intézetében már hosszú ideje foglalkoznak a modern ember legközelebbi rokonának tartott neandervölgyi ember genetikájának kutatásával. A Svante Pääbo vezette csoport 2009-ben azzal keltett szenzációt a tudományos közéletben, hogy sikeresen megfejtette a neandervölgyiek DNS-ét. A felfedezés, majd az arra alapozott további vizsgálatok az utóbbi években rengeteg új információval gazdagították tudásunkat erről az őskorban élt fajról.
A génszerkesztési eljárás révén Pääbo kutatócsoportja most egy újabb nagy lépésre szánta el magát. Laboratórumi körülmények között olyan miniatűr agyakat akarnak növeszteni emberi őssejtekből, amelyeket előtte a neandervölgyi DNS mintájára módosítanak. Az így létrehozandó agyak nagyjából lencseméretűek lesznek, így nem tudnak majd sem érezni, sem gondolkodni. Belső felépítésük azonban azonos lesz egy neandervölgyi ember életnagyságú agyával.
Az elmúlt hónapokban egy japán kutatócsoport publikált már egy tanulmányt, amelyben a rendelkezésünkre álló koponyacsontokból rekonstruálták a neandervölgyiek agyát, majd azt összehasonlították a modern, illetve a korai ember agyának szerkezetével. Ennek során ők arra jutottak, hogy bár a neandervölgyiek agya nagyjából azonos méretű volt a ma élő emberekével, a modern ember agyának kisagyi része számottevően nagyobb. Minthogy ez a rész felelős többek között a mozgáskoordinációért, az intelligenciáért, és a beszélt nyelv megértéséért is, a kutatók azt valószínűsítik, hogy ez egy döntő faktor lehetett abban, hogy miért a Homo sapiens és miért nem a neandervölgyi tudott jobban adaptálódni a környezethez és fennmaradni az évezredek során.
A miniatűr agyak tanulmányozása révén a jövőben ennél is pontosabb képet kaphatunk majd arról, hogy a neandervölgyiek milyen mértékben voltak képesek a tervezésre, a társasági életre és a nyelvhasználatra. Összehasonlítás révén választ kaphatunk majd arra is, hogy mi tette igazán „különlegessé” a modern ember agyát a felfogóképességet tekintve. A kutatók végezetül megvizsgálnák azt is, hogy a neandervölgyiek génjei miként befolyásolták a velük keveredő európai és ázsiai populációk agyfejlődését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
