Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye
2024. december 26. 14:20 Múlt-kor
Megválaszolatlan kérdések
A Bizottságnál azonban ez nem győzött meg mindenkit. Több kérdés is felmerült: Ha a férfiakat elmosta a tenger, miért nem mosta később partra a holttesteiket? Miért hagyta el egyikőjük a világítótornyot kabátja nélkül, decemberben a Külső-Hebridákon? Hogyan lehetséges, hogy három tapasztalt világítótorony-őrt így meg tud lepni egy hullám?
E kérdéseknél azonban sokkal fontosabb volt az, hogy miféle vihar vagy hullám sodorhatta el a férfiakat akkor, amikor minden beszámoló egyöntetűen állította, hogy nyugodt volt az időjárás? A 30 kilométerre fekvő Lewis-szigeti világítótoronyból például végig látszott az Eilean Mór-i, amelyet rossz idő esetén azonnal eltakar a köd.
Az elkövetkező évtizedek során nem született megnyugtató válasz, és vadabbnál vadabb elméletek születtek – voltak, akik szerint a férfiakat kalózok vagy idegen katonák hurcolták el, de olyanok is, akik szerint földönkívüliek. Egyes látogatók szerint ma is hallani egy rejtélyes hangot a világítótoronyban, amely a három eltűnt nevét suttogja.
A rejtélyre azonban lehetséges, hogy született megoldás. 2015-ben John Love természettudós alaposan átkutatta a fellelhető írásos anyagokat, és talált néhány, eddig nem ismert titkot a toronyőrök múltjában.
Love szerint Thomas Marshallt egy korábbi posztján pénzbüntetéssel sújtotta a Bizottság, amiért egy súlyos szélviharban sok felszerelés elveszett. A tudós szerint az öt shillinges büntetés járhatott Marshall fejében, amikor lement a kikötőhelyre, majd egyik társa lekísérte, végül pedig a harmadik – miután nem tértek vissza – maga is lemerészkedett a víz mellé, és őt is elvitte a tenger.
A tudós véleménye szerint az is hozzájárulhatott a három férfi szerencsétlenségéhez, hogy nem ismerték még ki új posztjukat, és hogy milyenek tudnak lenni a téli viszonyok a Külső-Hebridákon.
Love kutatásai során továbbá arra is fényt derített, hogy nem ez volt az első tragédia az apró szigeten: az új világítótorony építése során a művezető is életét vesztette, továbbá egy Billy nevű ló is kicsúszott a hámból daruval történő partra emelése közben, és a tengerbe veszett.
Love szerint felesleges az ügybe keverni bármiféle paranormális szálat, ahogyan azt a legtöbb leírásban teszik: a különféle ominózusnak tartott jelek ugyanis a vizsgálat során készült jelentésekben és feljegyzésekben nem találhatók meg, egy 1912-es költeményben azonban igen.
Rámutat, hogy Wilfrid Wilson Gibson „Flannan Isle” című versében fordul valójában elő először az asztalon hagyott ételmaradék és a felborult szék is. Gibson a morbid történetek és rejtélyek megszállottjaként igyekezett növelni a jelenet titokzatosságát, a költemény népszerűsége miatt pedig ezek a kellékek részévé váltak az elterjedt narratívának.
Love hipotézise hihetőnek tűnik, azonban biztosan valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mi történt a három világítótorony-őrrel azon a végzetes napon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
