Szerelemből vagy pénzért? Ők voltak a történelem leghírhedtebb aranyásó vőlegényei
2022. szeptember 30. 15:00 Múlt-kor
Birodalmakat formáló hozományok
Az uralkodók és családjuk esetében a házasságokat mindig befolyásolták, sokszor pedig egyértelműen meghatározták a politikai szempontok. Egy regnáló király lánygyermekének férje mindenképp gazdag hozományt kapott pénzben, földbirtokban és befolyásban, de néha a tét még ennél is nagyobb volt. Luxemburgi Zsigmond magyar király egyetlen fiúgyermeke nem sokkal születése után meghalt, így lánya, Erzsébet maradt a király örököse. A nőutódok öröklése kényes és a politikai helyzettől függően változékony kérdés volt, de Erzsébet – vagy rajta keresztül leendő férje – mindenképpen jogot formálhatott Zsigmond országainak koronájára.
Albert halála után Erzsébet saját kezébe vette az uralkodói jogart
Mindezzel Zsigmond is tisztában volt, ezért Erzsébetet már kétéves korában eljegyezte a 14 éves, a Habsburg-dinasztiából származó Albert herceggel, majd a lehető leghamarabb, tizenkét évesen hozzá is adta a hercegnőt. Mivel Zsigmond első felesége, Anjou Mária ténylegesen uralkodó királynőként ült a magyar trónon, adott volt a precedens Erzsébet fiúsítására, ám Zsigmond még lánya születése előtt egyezséget kötött IV. Alberttel, leendő veje apjával, hogy fiúörökös nélküli haláluk esetén megöröklik egymás trónját. A szerződés és az Erzsébettel való házassága révén Habsburg Albert így akadálytalanul a magyar trónra ülhetett Zsigmond 1437-es halála után.
Egy hercegnői hozomány elvesztése még Európa nagy uralkodócsaládjainak tagjait is érzékenyen érinthette. Amikor Aragóniai Katalin 1501 novemberében, 15 évesen feleségül ment VII. Henrik fiához, Artúr walesi herceghez, apja, II. Ferdinánd spanyol király 200 ezer dukát hozományt ígért vele, amelynek felét nem sokkal a házasság után kézhez is kapta az ifjú férj. Sokáig azonban nem élvezhette a házaséletet, mert néhány hónappal később megbetegedett, és április 2-án elhunyt. Ez VII. Henriket váratlan nehézség elé állította: a házassági szerződés értelmében, ha Katalin hazatér, Henriknek vissza kell fizetnie a hozományt, amelynek felét még meg sem kapta. Még az is felmerült, hogy az ekkor 45 éves király maga veszi feleségül a 16 éves Katalint, de ezt Ferdinánd ellenezte.
Amikor a pápa nem volt hajlandó annullálni a Katalinnal kötött házasságát, VIII. Henrik kivonta magát és birodalmát a katolikus egyház fősége alól
Némi huzavona után megszületett az egyezség: Katalin új jövendőbelije Henrik, York ekkor még csak 10 éves hercege lett. A házasság megkötésére csak hét évvel később került sor; névleg arra vártak, hogy Henrik a megfelelő korba lépjen, de Ferdinánd olyannyira vonakodott Katalin hozományának második felét kifizetni, hogy maga az esküvő is kérdésessé vált. Aragóniai Katalin végül 1509 júniusában ment hozzá Henrikhez, aki akkor már VIII. Henrik néven Anglia királya volt.
A fent leírt hozományok, bár a korabeli átlagember számára felfoghatatlan összegek és értékek cseréltek gazdát, mind eltörpülnek egy portugál hercegnő móringjának jelentősége mellett. Bragança Katalin, a spanyol Habsburg uralom alól Portugáliát felszabadító IV. János király lánya 1662 májusában ment feleségül II. Károly angol királyhoz. A két uralkodó által majd’ egy évvel korábban aláírt szerződés értelmében Katalin kétmillió portugál korona (mintegy 300 ezer font sterling) készpénz mellett a ma Marokkóban fekvő Tangert és az akkor még hét nagyobb szigetből álló Bombay-t (ma: Mumbai), illetve a Brazíliára és Portugál Kelet-Indiára vonatkozó kereskedelmi jogokat hozta a házasságba.
Bragança Katalin nem adott örököst Károlynak, aki viszont több gyermeket is nemzett számos szeretőjének
A Brit Birodalom így egyrészt a korábbinál egyszerűbben juthatott a portugál gyarmatokról származó ritka és értékes javakhoz, másrészt pedig új területeken is megvethette a lábát. II. Károly nem sokkal később bérbe adta Bombay szigeteit a Brit Kelet-Indiai Társaságnak, amely fontos adminisztratív központtá tette a szigetek legfontosabb kikötővárosát. A Társaság részben Bombay-ra, Bragança Katalin hozományára támaszkodva kezdte kiépíteni a brit gyarmati uralmat Indiában, amely különböző formákban egészen 1947-ig fennállt.
Bár a hozomány intézménye mára sokat veszített mind jelentőségéből, mind elterjedtségéből, a modern időkben is találni extravagáns példákat. Közéjük tartozik Grace Kelly amerikai színésznő és III. Rainier monacói herceg esete is, akik 1956 áprilisában házasodtak össze. A lánykérést követően, de még az esküvő előtt azonban a herceg közölte Kellyvel és családjával, hogy a hagyományok szellemében természetesen igényt támaszt menyasszonya bizonyos összegű hozományára.
Grace Kelly és Rainier herceg házassága valóra vált tündérmesének tűnt
A beszámolók szerint az építőipari vállalkozásából dollármilliós vagyonra szert tett Jack Kelly először felháborodással fogadta a herceg igényét, de végül sikerült megegyezésre jutniuk – ha nem is éppen hétköznapi módon. Grace kétmillió dolláros hozománnyal érkezett a házasságba: ennek felét apja a színésznő jövendő öröksége terhére fizette ki, a másik felét azonban Grace saját zsebéből állta. Azonban nem ez volt a herceg egyetlen, felvont szemöldököket eredményező követelése: Rainier ahhoz is ragaszkodott, hogy Grace még a házasság előtt alávesse magát egy termékenységi tesztnek, hogy ezáltal biztosítva lássa a monacói uralkodóház jövőjét. Mindez megfelelő táptalajt adott azon pletykáknak, amelyek szerint a herceg inkább az üresen ásító monacói kincstár és a politikai szükség, mintsem az igaz szerelem ösztönzésére lépett frigyre a gyönyörű színésznővel.
Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)