Múlt-kor.hu

Náci múltja miatt sok helyen tiltakozást váltottak ki Herbert von Karajan fellépései

Náci múltja miatt sok helyen tiltakozást váltottak ki Herbert von Karajan fellépései

2019. július 16. 14:05 MTI

30 éve, 1989. július 16-án halt meg Herbert von Karajan, a múlt század egyik legjelentősebb karmestere, a maestro assoluto, aki 35 évig állt a Berlini Filharmonikusok élén. Híres volt szuggesztivitásáról, s ahogy magától, úgy zenészeitől is kemény munkát követelt. Karajan magáról ezt mondta: „Nem hagyom, hogy művészeti kérdésekben befolyásoljanak, én egymagam döntök. Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem.”

Karajan, akit Mozart után Salzburg legnagyobb szülöttjének is neveznek, 1908. április 5-én született görög eredetű nemes családban, innen ered nevében a von szócska. Négyéves korától zongorázott, ötévesen Mozart-darabbal lépett fel egy jótékonysági rendezvényen.

Zenei tanulmányait szülővárosában, a Mozarteumban kezdte és a bécsi Konzervatóriumban fejezte be, közben három évig a műszaki egyetemre is járt. Diplomás karmesterként 1929-ben Salzburgban állt először a pulpitusra, s hamarosan az ulmi színház szerződtette öt évre.

1933-ban lépett be a német nemzetiszocialista pártba, s két év múlva már a náci Harmadik Birodalom legfiatalabb főzeneigazgatója volt Aachenben. 1938-ban vezényelte először a Berlini Filharmonikusokat és a Berlini Staatsoperben is debütált.

Wagner Trisztán és Izolda című operájával elért viharos sikere után a sajtóban "Karajan, a csodaként" emlegették, s Wilhelm Furtwängler legnagyobb vetélytársának kiáltották ki. A Göring kedvenc művészének tartott Karajant a Hitler ötvenedik születésnapja alkalmából tartott koncert után állami karmesterré nevezték ki.

A nácik kegyeit csak azután vesztette el, hogy 1942-ben egy, a faji törvények értelmében zsidónak számító iparmágnás lányát vette el. A háború után igazolták a kollaboráció vádja alól, de fellépései még évekkel később is tiltakozást váltottak ki több helyen.

Karajan a háború utáni első koncertjén 1946-ban a Bécsi Filharmonikusokat dirigálta, a zenekar hagyományos újévi ünnepi koncertjein egyetlen alkalommal, 1987-ben vette kezébe a karmesteri pálcát.

Furtwängler utódaként 1955-től több mint három évtizeden át állt a Berlini Filharmonikusok élén, 1980-ban a zenekar örökös karmesterének nevezték ki. 1956-tól nyolc évig a Salzburgi Ünnepi Játékok művészeti vezetője, majd negyedszázadon át a fesztivál igazgató tanácsának tagja volt.

Berlini és salzburgi működésével párhuzamosan 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper főzeneigazgatójaként is működött (ezért nevezték „Európa főzeneigazgatójának”), e munkásságát sokan bírálták, mert az operákat az eredeti nyelven adatta elő.

1967-ben megalapította a Húsvéti Fesztivált, amelyen az operaelőadások karmestere, zenei vezetője, rendezője, sőt látványtervezője is ő volt. (A minden téren tökélyre törő Karajan televíziós felvételein beleszólt a világításba, a kameramozgásba és a vágásba is.)

1950-ben lépett fel először a bayreuthi fesztiválon, s ő volt az első, aki (1985-ben) elsőként vezényelt misét a Vatikánban. A Salzburgi Ünnepi Játékoktól 1988 augusztusában Brahms Német Rekviemjével búcsúzott.

Utolsó nyilvános fellépésén Bruckner VII. szimfóniáját dirigálta a Bécsi Filharmonikusokkal 1989 áprilisában. Ugyanekkor távozott a Berlini Filharmonikusok éléről, lemondásában nem kis szerepet játszott ellentmondást nem tűrő vezetői stílusa.

Karmesterként precizitásra törekedett, s kotta nélkül, sokszor behunyt szemmel vezényelt. Élete végén kínzó hátfájdalma miatt már csak segítséggel tudott a dirigensi pulpitusra fellépni, s a védőkorlátnak dőlve dirigált.

Híres volt szuggesztivitásáról, s ahogy magától, úgy zenészeitől is kemény munkát követelt. Karajan magáról ezt mondta: „Nem hagyom, hogy művészeti kérdésekben befolyásoljanak, én egymagam döntök. Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem.”

Repertoárján több mint ötven opera szerepelt. Első, a Deutsche Grammophonnál megjelent lemezén Mozart A Varázsfuvola című operájának nyitányát dirigálta (később, 1980-ban első digitális felvételén a teljes operát vezényelte).

Mintegy 900 lemezfelvételt készített, ezek milliós példányszámban keltek el, egyes műveket, így Beethoven szimfóniáit és Mozart operáit több alkalommal is rögzítette. Karajan a muzsika mellett kiváló üzletember is volt, a kikapcsolódást a zene mellett a repülésben (még pilóta jogosítványt is szerzett), a hegymászásban, a síelésben találta meg.

A múlt század egyik legismertebb karmestere 1989. július 16-án halt meg szívroham következtében. Verdi Álarcosbál című operájának tervezett előadását már nem vezényelhette el a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A július 27-i megnyitón a pulpituson helyette Solti György állt.

Náci múltja miatt sok helyen tiltakozást váltottak ki Herbert von Karajan fellépései

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra