Művészek, tudósok és a pápa is hiába szólalt fel a Rosenberg házaspár halálos ítélete ellen
2021. október 27. 15:12 Múlt-kor
Több ezer amerikai katona vére
Rosenbergék ragaszkodtak ártatlanságukhoz, azonban az ügy legtöbb szereplője –Elitchertől kezdve Sobellen és Greenglasson át Harry Goldig – különböző vádalkuk keretében gyakorlatilag mind ellenük vallott.
A szovjet atombomba ténye, valamint a napok alatt világhírűvé váló kémkedési ügy révén valóságos tömeghisztéria keletkezett az Államokban, ahol minden bokor rejtekében egy-egy kommunista ügynököt véltek látni.
A „főinkvizítor” szerepében tetszelgő Joseph McCarthy szenátor tökéletesen lovagolta meg a kínálkozó pillanatot. A kémkedés mellett több ezer amerikai katona Koreában bekövetkezett halálának felelősségével is megvádolták a házaspárt.
Bár ezt ma már megalapozatlan túlzásként egyetlen bíró sem fogadná el, az érvelés az 1950-es évek lélektanába kitűnően belefért. Hiszen – ahogy Irving Kaufman bíró az ítélet indoklásában is fogalmazott – az atomtitok szovjet kézre juttatása további amerikaiak tízmillióit sodorta veszélybe, ráadásul a szovjet atombomba hiánya esetén teljesen másként alakulhatott volna a koreai krízis is.
A bíróság végül 1951 áprilisában halálra ítélte Ethel és Julius Rosenberget. A házaspár védelmében felszólalt Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, Pablo Picasso, Albert Einstein, Bertolt Brecht és XII. Piusz pápa is, mondván: a vád főként a vádalkukkal lekenyerezett „besúgók” vallomásain alapult, konkrét tárgyi bizonyítékok nélkül.
Eisenhower elnök azonban hajthatatlan volt, a kommunistákkal és a belső ellenséggel szembeni irtóhadjárat csúcsán kegyelemről szó sem lehetett.
A Rosenberg-házaspárt végül hosszú jogi csatározások után, 1953. június 19-én naplementekor végezték ki. Julius és Ethel Rosenberg volt az Egyesült Államokban az első két civil személy, akiket kémkedésért halálra ítéltek. Továbbá a Lincoln elleni merénylet miatt elítélt Mary Surratt után Ethel volt az első nő, akit halálba küldtek Amerikában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
