Mit ettek a piramisépítők?
2015. március 4. 16:50 Pabeschitz Virág
A több mint 20 éve tartó kutatás alapján úgy tűnik, hogy a Heit el-Ghurabban élt munkások egyáltalán nem kiéheztetett szolgák voltak, hanem a korszak viszonyaihoz képest igen jól táplált és ellátott emberek. A különböző maradványok vizsgálatai alapján leginkább marhát, juhot, halat, kenyeret és sört fogyasztottak.
Mark Lehner vezetésével 1988 óta zajlanak régészeti feltárások a piramisépítők elveszett városa, Heit el-Ghurab területén. A munka idén januárban is elindult és várhatóan új, izgalmas eredményekkel fog szolgálni a munkások ellátásával kapcsolatban. Az expedícióban résztvevő magyar régész blogot vezet az ásatás mindennapjairól.
A piramisépítők városa a Nagy Szfinxtől körülbelül 400 méterre délre található. (aeraweb.org)
A több mint 20 éve tartó kutatás alapján úgy tűnik, hogy a városban lakó munkások egyáltalán nem kiéheztetett szolgák voltak, hanem a korszak viszonyaihoz képest igen jól táplált és ellátott emberek. A különböző maradványok vizsgálatai alapján az étkezések során leginkább marhát, juhot, halat, kenyeret és sört fogyasztottak.
Kenyeret és sört a népnek
Az óbirodalmi reliefek pontról pontra mutatják be a kenyér- és sörkészítés folyamatát az ókori Egyiptomban, ami nagyon hasznos segítséget nyújt a feltárást végző régészeknek munkájuk során. A piramisépítők városában több pékséget is sikerült lokalizálni, ahol a reliefekről ismert kenyérsütőformák egészben is előkerültek.
Szakkara, Ti sírja. A kenyér- és sörkészítés folyamata (a szerző saját felvétele)
A növénymaradványok vizsgálatai alapján leginkább árpát és tönkbúzát használtak alapanyagként a kenyérhez. A szakértők szerint a kenyérmasszát egy előre felmelegített kúpformába öntötték, majd egy másik kúppal lezárták és így kelesztették, illetve sütötték meg. Feltételezhetjük, hogy ez a folyamat összefüggött a sörkészítéssel, amihez szintén szükséges volt a kenyérnél használt kovászos massza.
A piramisépítők városában előkerült kenyérsütőforma (aeraweb.org)
Állatcsontok mint a kutatás alapkövei
Az állati maradványok nagyon fontosak a kutatásban, mert olyan nagy mennyiségben kerültek elő, hogy az még a sokat látott világhírű archaeozoológust, Richard Reddinget is meglepte. A marhacsontok zömmel két évnél nem idősebb állatokhoz tartoztak, ami azt jelenti, hogy a munkások prémiumkategóriás húshoz jutottak hozzá. A marhán kívül nagy mennyiségben kerültek elő juhcsontok, kisebb arányban disznómaradványok, illetve volt egy olyan helyiség, amely halszálkákkal és uszonyokkal volt tele.
A kutatás jelenlegi fázisában azt lehet mondani, hogy a városban sokkal jobb minőségű ételhez jutottak a munkások, mint a korabeli Egyiptom más részein. 2015-ben az expedíció olyan részeit kutatja a városnak, ahol az előzetes felmérések alapján talán egy sörfőző műhely található, valamint egy, a marhák tartására, illetve vágására és feldolgozására létesített karám és a hozzá tartozó épületek. Az idei év kutatási területei várhatóan újabb adatokkal egészítik ki eddigi tudásunkat és egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy megismerjük a piramisépítők hétköznapjait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
