Mindig rácáfolt a benne és a nőkben kételkedőkre az első száguldó riporter, Nellie Bly
2021. február 9. 09:34 Balázs-Piri Krisztina
72 nap alatt a Föld körül
Leleplező riportok sora következett, majd egy ötlet, ami a világhírt is meghozta az újságírónak. 1889-ben Verne híres regénye nyomán úgy döntött, hogy kevesebb mint 80 nap alatt ő is körbe utazza a Földet. Hiába akartak férfi kísérőt adni mellé, egyetlen táskával vágott neki a nagy útnak.
Hogy már akkoriban sem volt idegen a sajtótól a bulvárszellem, annak most örülhetünk, hiszen a korabeli beszámolók részletesen leírták a 40×17 centiméteres kézitáska tartalmát, amelybe még egy tégely arckrém is belefért. Az izgalmakat fokozta, hogy a viszonylag új alapítású Cosmopolitan – ismertségét növelendő – is útnak indította saját riporterét, az ellenkező irányból.
Az olvasók ráadásul fogadhattak, vajon ki kerül ki győztesen a nagy csatából: Nellie Bly, Elizabeth Bisland, vagy Phileas Fogg, Verne halhatatlan hőse megőrzi az elsőségét. Nos, Nellie győzött: utazott hajón, vonaton, biciklin, lovon, teveháton, riksán, végül is 72 nap, 6 óra, 11 perc alatt sikerült megkerülnie a Földet. Élményeiről a The World naponta beszámolt, s 1890-ben a 72 nap alatt a Föld körül című könyve is megjelent. Ennek alkalmából találkozhatott, és interjút készíthetett magával Jules Verne-nel.
„A világ leghíresebb újságírónője” (Pulitzer sem volt ügyetlen, ha reklámról volt szó!) magánéletével is meg tudta lepni rajongóit. Feledhető szépirodalmi próbálkozásai ugyan nem arattak nagy sikert, bezzeg, amikor 31 évesen kétheti ismeretség után hozzáment a nála majd negyven évvel idősebb iparmágnáshoz, Robert Seamanhoz, a hírek csak róla szóltak. 1904-ben, férje halála után átvette annak fémgyártó üzemét, még találmányai is voltak: egy tejeskannát és egy szemétgyűjtőt jegyeztetett be az asszonynevén.
Bár az USA egyik legjelentősebb gyártulajdonosának számított, végül is alkalmazottjainak sikkasztása miatt csődbe ment. Ismét újságíróként helyezkedett el, egy riportja kapcsán azonban azzal vádolták meg, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene. Erre 1914-ben Bécsbe menekült, egy korabeli bon mot szerint miatta tört ki a világháború, hogy legyen miről tudósítania.
Tény, megfordult csatamezőn, tudósított is, sőt állítólag 1917 után még az USA kormányának segítségét is kérte, hogy Ausztriát kimenekítse a bolsevikok befolyása alól. 1919-ben tért vissza Amerikába, ahol tanácsadó rovatot vezetett, önkéntes munkát vállalt egy árvaháznál, és ő maga is örökbe fogadott egy árva gyereket. 1922-ben, 58 évesen halt meg, Arthur Brisbane, a híres lapszerkesztő búcsúztatta mint Amerika „legjobb riporterét”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
