Mindannyiunk hőse, a Tenkes kapitánya
2021. november 18. 15:10 Varga Nóra Borbála
Hogy kicsoda Eke Máté? Ezt igazán senki sem tudja. Az viszont kiderül, hogy bámulatosan tudja változtatni az alakját. Ha akarja, úgy néz ki, mint egy fürdőmester, vagy labanc közkatona, de akik igazán ismerni vélik, azok csak úgy emlegetik: A Tenkes kapitánya. Ebbéli funkciójában pedig inkább gyűjtőfogalom, egy eszme, mint hús-vér ember. Mert mesehős, hősszerelmes ő, európai „felmenőkkel”, hisz magyar variánsa a Fekete Tulipánnak, a Vörös Pimpernelnek, aki borsot tör a gonoszok orra alá és megvédi a szegényt. Ízig-vérig Hős, nagybetűs, és ne szégyelljük bevallani, előképe Bors Máténak (de ez már egy másik történet).
Propagandába ágyazható labancok
Az első magyar kalandfilmsorozatot A Tenkes kapitánya címen 1963-ban forgatták Fejér Tamás rendezésében. A tizenhárom részes ifjúsági tévéfilmsorozat nyugati és keleti mintával egyaránt rendelkezett, mint a Robin Hood vagy a Tell Vilmos. Fejér azonban ennél is jobb, a szocialista ideológiába illeszkedő filmet akart készíteni, egy korabeli interjúban azt nyilatkozta, nem csupán szórakoztatni, nevelni is szeretné a televízió nézőközönségét.
Fejér Tamás ekkor már gyakorlott filmalkotó volt, ő rendezte többek között a Bogáncs (1958), a Szerelemcsütörtök (1959) és Az arc nélküli város (1960) című filmet, melyekkel gyakran „politikai felhangú, a korabeli ideológiát is megidéző cselekményvezetéssel (a II.vh.-ról és a rákövetkező időszakról) szól nézőihez”. Fejért mindig érdekelte a társadalomábrázolás, állítása szerint „elítélte a hazug, lényeges társadalmi problémákat elkendőző, üzleties és művészietlen filmeket”.
A társadalom valós bemutatását a Kádár-rendszerben viszont nem tehette szabadon, filmjei természetesen nem tartalmazhattak rendszerellenes mozzanatokat. Ez Magyarországon a szocializmus kellős közepén valóban nem volt túl egyszerű feladat, ugyanis a bizonyos három T között a határok nem voltak elég tiszták, sokszor nem lehetett tudni, mit támogatnak, tűrnek vagy tiltanak.
A rendező nyilvánvalóan ügyelt erre, témái nem feszegettek a rendszer számára kínos kérdéseket; szereplői és történeteinek elbeszélésmódja tökéletesen illeszkedett a szocialista miliőbe. Egyszerűen mesélt, népnevelői szándékát óvatosan érvényesítve, kívül hagyva a magyar valóság ábrázolását, és a jelen korra vonatkozó társadalompolitikai jelentést.
Fejér ekkor már hátrahagyta a szocialista realizmus sematikus stílusát, az európai modernista hatás azonban – mely ekkor már nálunk is virágzásnak indult és jelentős filmeket eredményezett – nem jelent meg alkotásaiban; inkább műfaji-, mint szerzői filmes benyomás mutatkozik meg Fejérnél. A rendező korábbi filmjeiben is igyekezett az emberek megváltozott, a szocialista életkörülményeikbe való otthonos belehelyezkedését ábrázolni. Feltehetőleg a rendszer hatására közelebb került egy olyan filmművészeti irányzathoz, melynek célja, hogy magát a filmet a közérthetőség útján a tömegek művészetévé emelje.
A televíziózás tömegessé válásának kezdetén ezt értelemszerűen egy tévéfilmsorozat elkészítésével volt célszerű megtenni. Az első magyar kalandfilmsorozat témáját a magyar történelem adta. A kuruc-labanc ellentét ideális alapanyagot nyújtott a szocialista filmgyártásnak, mivel a Rákóczi szabadságharc idején szintén a tőlünk nyugatra lévő, elnyomó labancok voltak negatív szerepben. Ez világosan párhuzamba vonható a ’64-es helyzettel, hiszen a szocializmusban is a kapitalista nyugat testesítette meg a gonoszt. A Tenkes alaptörténetét tehát mosolyogva és büszkén mutathattuk a Szovjetuniónak.
Ebben az időszakban egy film elkészítéséhez még csak a filmtervet, a forgatókönyv eseményvázlatát kellett engedélyeztetni, nem pedig az egész forgatókönyvet. Az író, Örsi Ferenc a film forgatása alatt a teljes kidolgozottságot tekintve csak kicsivel járt előrébb, mint ahogy a film készült. „Vannak dolgok, amiket nem lehet az íróasztalnál megálmodni, főleg, hogyha jó a helyszín” – mondja Pécsi Ildikó, és említi, hogy voltak párbeszédek, mozzanatok, melyek szinte a forgó kamera előtt születtek, mert fontosak voltak a karakterek kiteljesítéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
