Mi áll az olasz bűnszervezetek vallásos külsőségeinek hátterében?
2021. május 21. 08:34 Múlt-kor
Egyházi kételyek
Dél-Olaszországban a maffia sikereinek részben történelmi gyökerei is vannak. Ez a terület a Nápoly–Szicíliai Kettős Királyság uralma alá tartozott, ám az olasz egység létrejöttével a főváros távolabbra került, és a hivatalokat mindenütt az egységet megvalósító Piemont királyságának emberei foglalták el, akik idegenek voltak a szicíliai és a nápolyi tartományokban.
A helyiek megszállóknak tekintették az északiakat, és a nagybirtokosok a saját területük védelmében fegyvereseket fogadtak fel. Az adóelkerülést és a hatóságokkal szembeni ellenállást a tiltakozás egy formájának fogták fel, míg a helyieket összefogó, a közbiztonságot garantáló, a helyi fegyvereseknek parancsoló birtokosokat sokkal közelebb érezték magukhoz.
Ez a helyzet a későbbiekben sem sokat változott, az állam szolgáinak (rendőreinek, bíróinak stb.) tekintett személyek biztonsága korántsem garantált ezen a vidéken, míg a maffiacsaládok képesek arra, hogy államot üzemeltessenek az államon belül.
A maffia és a tagjai tehát örömmel használják az egyház jelképeit, részt vesznek a különböző szertartásokon, és a szabályait, a maguk módján, érvényesnek tekintik. De mit szól mindehhez az egyház? Giuseppe Diana példája azt mutatja, hogy amennyiben következetesen érvényesíti a saját tanítását, úgy értelemszerűen a maffiának távol kellene maradnia az egyházi szertartásoktól. Persze akadtak korábban is ellenállók, így Giuseppe Saggio, favarai plébánosnak meg kellett halnia, mikor nem volt hajlandó az unokahúgát összeesketni egy maffiózóval.
II. János Pál pápa 1993-ban azonban a szicíliai Agrigento közelében lévő Templomok Völgyében erőteljesen kikelt a maffia ellen. A pápa eredetileg nem nyilatkozott volna róluk, ám félúton a helyszín felé találkozott a meggyilkolt Rosario Livatino szüleivel, ami éles bírálat megfogalmazására késztette az egyházfőt.
A maffia válasza sem késett, két és fél hónappal később két római templomban robbantak bombák, üzenetképpen a katolikus egyháznak. Az egyház magasabb tisztviselői manapság sokkal elítélőbben szólnak a szervezett bűnözésről, de a korábban kiépített személyi, és nem utolsósorban pénzügyi kapcsolatok, még igen sokáig megoldandó feladatot jelentenek majd a Vatikán számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
