Miért van kisebb arcunk, mint a neandervölgyieknek és a csimpánzoknak?
2025. március 27. 18:37 Múlt-kor
Egy új kutatás 200 ponton keresztül vizsgálta, mi az oka annak, hogy ábrázatunk jelentősen eltér őseink csontozatától. A most közzétett tanulmány már talált válaszokat, de még akadnak további kérdések.
Számos elmélet született már arra, hogy a neandervölgyieknek miért volt ilyen erőteljes az arcuk és az orruk. Az érvek között szerepelt a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás, a nagyobb energiaszükséglet, a kemény ételek megrágása és a fogaik eszközként való használata is. Az emberek kisebb arcának indokainál pedig a főzés feltalálását és az agy méretének növekedését említik.
174 koponyát vizsgáltak meg
Egy biztos: a modern embernek egyedülállóan kicsi és lapos arca van, különösen neandervölgyi rokonaink közismerten robosztus méreteihez képest. A tény tudott, ám a különbség okát ezidáig nem sikerült megfejteniük a paleoantropológusoknak. A kutatók azonban most kimondták, ennek magyarázata az, hogy az emberi arc eleve lassan nő, ráadásul ez a folyamat serdülőkorban megáll. Ezzel szemben a neandervölgyieknél egészen a korai felnőttkorig tartott a növekedés.
„Ez a két emberi faj eltérő fejlődési pályát követett az arccsontok tekintetében" – mondta Alexandra Schuh, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet posztdoktori kutatója.
A Journal of Human Evolution című folyóiratban a héten közzétett tanulmányukban Schuh és munkatársai 174 homo sapiens, neandervölgyi és csimpánz koponyájának középső régióját elemezték. Azáltal, hogy alkalmuk volt gyerekkortól felnőttkorig végigmenni a csontokon, a tudósok vizsgálni tudták az arc egyedfejlődését.
Ez csak az első lépés volt
Két technikát alkalmaztak. Először is virtuális 3D modelleket hoztak létre a koponyákról, és digitalizáltak több mint 200 tájékozódási pontot a felső állkapocscsonton, hogy megvizsgálhassák a növekedés és fejlődés mintáit. Ezután mikroszkópos elemzést végeztek, hogy megnézzék a csontképződést és -felszívódást, illetve a csont átalakulásának normális folyamatát, amely segít a szövetnek megtartani szerkezetét és szilárdságát.
„Azt találtuk, hogy a neandervölgyieknél – születésüktől kezdve – a csontképződés dominált, így egyre nagyobb és kidomborodóbb ábrázatok alakultak ki" – magyarázta Schuh. „A mai embereknél viszont lényegesen intenzívebb csontfelszívódás figyelhető meg. Azonosítottunk egy egyedülálló fejlődési mintázatot, amelyet kizárólag a Homo sapiensben láthatunk. Kimondhatjuk: a növekedés leállása a mi fajunk egyik jellegzetes vonása" – tette hozzá Schuh.
Hogy ez a modern ember sajátossága innentől nem kérdés, ám az összes miért megválaszolása még várat magára, hiszen ez a terület a paleoantropológia egyik különösen összetett problematikája. „Tanulmányunk fontos első lépést tett e folyamatok megértéséhez" – összegezte Schuh.
A Livescience cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
