Múlt-kor.hu

Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?

Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?

2019. november 22. 18:57 Múlt-kor

Békés papok vagy veszélyes próféták? A természet tisztelői vagy a lázadás szítói? Nem sokat lehet biztosan tudni a kelta druidákról, ez azonban nem akadályozta meg a történelem során az embereket abban, hogy merő spekuláció alapján tegyenek megállapításokat valódi természetükről.

Ókori rejtély

A druidákról szóló legkorábbi írásos említések a Kr. e. 1. századból származnak, azonban valószínű, hogy ennél jóval korábban kialakították különleges szerepüket a mai Nagy-Britannia, Írország és Franciaország ókori közösségeiben.

Maga a „druida” szó egy kelta szó latin átírásából származik, az eredeti kifejezés egy különleges társadalmi osztályt jelölt, akik jóslással és szertartásokkal foglalkoztak.

Mivel az ókori kelták nem rendelkeztek írással, a druidákkal kapcsolatos minden egykorú leírás külső, főként római forrásokból való.

A druidáknak „a szent dolgokban van szerepük, ők hajtják végre a nyilvános és magánáldozatokat, és ők értelmezik a vallás minden vonatkozását” – írta Julius Caesar a Kr. e. 50-es években, miután a római seregek élén lerohanta Galliát (a mai Franciaországot).

A későbbi császár feljegyezte, hogy a druidákat nagy mértékben foglalkoztatja a csillagászat, az oktatás és a hősiesség kultusza, valamint hogy szokásuk emberáldozatokat végrehajtani isteneik tetszésének elnyerésére: az élő embereket szalmabábukban helyezték el, amelyeket aztán meggyújtottak.

Más római források főként a druidák vérszomjáról értekeztek. Idősebb Plinius a halálos méreg fagyöngy és az emberáldozatok szerepének fontosságát emelte ki: „Meggyilkolni egy embert egyet jelentett a legájtatosabb cselekedet végrehajtásával” – írta, „húsának elfogyasztása pedig a legerősebb egészségbeli áldást jelentette.”

Tacitus egy olyan csatáról írt a mai Wales területén, melynek során a druidák „foglyok vérével öntözték oltáraikat, és isteneikkel emberi belsőségek útján tanácskoztak.”

E pogány rítusok vezénylőiben jelentős veszélyt láttak a rómaiak, akik tartottak a druidák befolyásától a meghódított kelta közösségekben.

A druidák apokaliptikus látomásait és szertartásait a rómaiakkal szembeni ellenállás jeleinek tekintették, ezért a hódítók Augustus császár uralmának kezdetétől (Kr. e. 27.) aktívan igyekeztek visszaszorítani működésüket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Miért tudunk annyira keveset az ókori kelta druidákról?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra