Múlt-kor.hu

Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?

Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?

2021. június 24. 17:57 Múlt-kor

A kora középkori Európában a holtak és ingóságaik nem vesztették el jelentőségüket, miután a sírba helyezték őket – a kutatók nemrégiben egy, a 6-7. században Angliától Erdélyig elterjedt sírfelnyitási tradícióra derítettek fényt.

Nem sírrablók voltak

„Sok európai országban a régészek már több mint száz éve fedeznek fel a kora középkori időszakból származó sírokat, amelyeket mintha kiraboltak volna nem sokkal a temetés után” – mondta el Dr. Alison Klevnäs, a Stockholmi Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője. „Az évtizedek során azonban a feltárást végzők közül sokan felismerték, hogy ennél valami sokkal különösebb folyik itt.”

Klevnäs és négy másik, e jelenséget Európa különböző tájain kutató régész összevetette eddigi eredményeit, hogy jobb képet alkossanak. Elemzésük, amely az Antiquity című tudományos folyóiratban jelent meg, első ízben mutatja be a sírok újranyitásának elterjedtségét a korszakban. Adataik alapján elterjedt és hosszú ideig fennálló szokás volt, melynek több ezer példáját találták meg több tucat korabeli temetőben Angliától Erdélyig.

„A felnyitási gyakorlat a 6. század második felében terjedt el Nyugat-Európában, és a 7. században érte el csúcsát” – mondta el Dr. Astrid Noterman, szintén a Stockholmi Egyetemről, aki korábban 40-nél is több ilyen lelőhelyet vizsgált meg Észak-Franciaországban. „A legtöbb helyen a 7. század végével elapad, így sok temetőben látható a temetkezések utolsó fázisa, immár felnyitás nélkül.”

Az eredményekből kitűnik az a rendkívül fontos felismerés, hogy a sírok felnyitása vélhetően nem a sírok kirablását tükrözi, mivel az elemzés alapján az elvitt tárgyak kiválasztása során nem azok értéke volt a mérvadó.

„Gondosan kiválogatták, mely tárgyakat viszik el, leginkább a brossokat a nőktől, illetve a kardokat a férfiaktól, de sok értéket hagytak hátra, még nemesfémből készült tárgyakat is, például arany és ezüst nyakláncmedálokat” – magyarázta Klevnäs, megjegyezve, hogy a kiválasztott tárgyakat még rossz állapotban, szétesőfélben is elvitték, ami arra utal, nem használat vagy értékesítés céljával távolították el őket.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy ez egyszerűen része volt a temetkezési gyakorlatnak az európai történelem ezen szakaszában. A legtöbb újranyitásra azelőtt került sor, hogy a koporsó teljesen elkorhadt volna – az emberek a szüleik vagy nagyszüleik nemzedékének sírjaihoz tértek vissza. Míg azonban a sírfelnyitási gyakorlat elterjedt volt, jelentős variációk fordulnak elő, amelyek betudhatók a különböző helyi hagyományoknak, illetve lehetséges, hogy az eltemetett személy kilétének is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra