Múlt-kor.hu

Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?

Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?

2019. december 5. 18:22 Múlt-kor

A francia császár halála után majd’ kétszáz évvel is elevenen él bennünk a „tény”, miszerint Napóleon alacsony volt. A nem éppen szálfatermetű emberek kisebbrendűségi érzését magában foglaló tünetegyüttest ma is Napóleon komplexusnak nevezzük, amelynek lényege, hogy a „szenvedő alanyok” a hiányzó centiket domináns viselkedéssel és agresszióval próbálják kompenzálni. Annak ellenére hívjuk így, hogy a császár egyébként a korabeli francia átlagnak felelt meg.

Az utókorra három hiteles forrás is maradt, amely I. Napóleon testmagasságáról szól. A császár inasa, Gourgaud tábornok és az uralkodó személyes orvosa, Francesco Antommarchi szerint is 5 láb és 2 hüvelyk magasságú volt Bonaparte. Ez 157 centiméternek felelne meg az angolszász területeken szokványos mértékegység szerint – ami a két évszázados tévedés egyik fő forrása egyébként –, ám a franciák által használt hosszúsági mértékegységek nem egyeztek meg a szigetországiakkal. Például egy hüvelyk az angoloknál 2,54 cm, míg a franciáknál 2,7 cm. Ebből kifolyólag Napóleon sem 157, hanem 169 cm magas volt, ami a korabeli átlagnak felelt meg. Egyes vélemények szerint maximum egyetlen hüvelyknyivel lehetett alacsonyabb egy átlagos francia férfinél, más számítások szerint pedig akár 4 cm-rel is magasabb lehetett átlagos társainál. (Ma egy átlagos francia férfi 176 cm magas.)

Ha Napóleon valójában átlagos termettel bírt, mégis honnan származik az a tévhit, hogy legendásan alacsony volt? Nagyban köszönhető az ügyes brit propagandának, elsősorban James Gillray karikaturista munkáinak, amely olyan nagy népszerűséggel és befolyással bírt, hogy máig meghatározza a gondolkodásunkat. Napóleon egyszer állítólag azt mondta, Gillray többet tett a legyőzése érdekében, mint Európa összes hadserege.

A kezdetekben a karikaturista dicsőséges, ám egyben nagyképű alakként mutatta be a korzikait, aki még nem feltétlen kapott „kölcsönbe” akkortájt alacsony termetet. 1798-ban Nelson a brit flotta élén legyőzte Napóleont a Nílusi csatában. Az ezt követően készült, „Nelson győzelmét hallva Napóleon megesküdött a kardjára, hogy eltörli az angolokat a földről” című munkáján a véres kardját lóbáló, a felette látható szövegbuborékban megannyi győzelmével dicsekvő hadvezér izmosnak ábrázolt alakja ekkor még egyáltalán nem nevezhető alacsonynak.

1803-as karikatúráján már egy kis dühöngőnek ábrázolja Franciaország első konzulját (csak a következő évben koronázta magát császárrá), ami egy megtörtént eseményt illusztrált. 1803. március 14-én a párizsi Tuileirák palotájában Napóleon – kétszáz európai diplomata jelenlétében – oda nem illő módon viselkedett és igen támadó hangnemet vett fel Lord Whitworth brit követtel szemben, miközben ő volt a házigazda.

A karikatúrán szereplő, dühében saját haját tépő Napóleon-alak csizmát visel, ami kicsinyíti termetét, és a „Little Boney” felirat sem éppen szálfatermetet sugall. Csakúgy mint a körülötte lévő bútorok sem. Az ábrázoláson kavargó szóbuborékok tele vannak mániákus, dühöngő gondolatokkal, amelyek egytől-egyig Nagy-Britannia ellen irányulnak. Ez az első munkája Gillray-nek, amely toporzékoló kisgyermekként ábrázolja a később fél Európát leigázó császárt. Ám nem az utolsó.

Gillray 1805-ös alkotását, amelyen ifj. William Pitt brit miniszterelnök és Napóleon érdekszférákra osztják, pontosabban felvágják a bolygót, „minden idők leghíresebb politikai karikatúrájának” tartják. A császárt itt már egyértelműen törpeként ábrázolja, hiszen állva is legalább egy fejjel alacsonyabb, mint ellenfele. Nem véletlenül huppant le a székéről, ugyanis a kapott termete oly módon jobban akadályozta volna a szeletelésben. Míg Pitt a világ nagyobb részét vágja le magának, Napóleon kisebb részt kap, amelyen azonban a szigetország nélküli egész Európa megtalálható.

Az 1806-os ábrán már erőteljesen megjelennek a brit aggodalmak a franciák kontinentális hódításait illetően. A még mindig nem túl magasnak lefestett, pékként ábrázolt Napóleon a sütödéjében „állítja” elő a mézeskalácsból készült, báburalkodókat, míg társa, Talleyrand francia külügyminiszter Lengyelország, Magyarország és Törökország feliratú masszákat gyúr, jelezve, hogy kényük-kedvük szerint alakíthatják a vén kontinens országhatárait. Bár a tetteik valóban félelmet keltenek, a megjelenítésük igencsak nevetséges. A karikatúra egyébként elérte célját, Napóleon diplomáciai kérvényekkel bombázta a La Manche csatornán túli ország képviselőit, követelve, hogy a brit kormány cenzúrázza a saját sajtóját. London természetesen meg sem hallotta szavait.

Gillray apró Napóleon-ábrázolásai olyan népszerűvé váltak, hogy más karikaturisták is átvették, és hasonlóképpen jelenítették meg az egyébként rettegett uralkodót. A közkedvelt rajzok befolyása kiválóan mutatta be, hogy a gúny óriási fegyver lehet a hatalmasok ellen.

Érdemes megemlíteni, hogy azért is tartották alacsonynak a császárt, mert legtöbbször testőrei körében volt látható, akik elit egység lévén szálfatermettel bírtak, mellettük pedig szinte bárki kis növésűnek tűnhetett volna.

Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra