Miért fogyasztottak előszeretettel hódokat őseink?

2025. március 19. 19:55 Múlt-kor

A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem, a Leibniz Zentrum für Archäologie és a hollandiai Leideni Egyetem kutatóinak közös tanulmánya szerint a kisemlősök és növények maradványainak hiánya miatt él az a tévhit, hogy a korai emberek 400 000 évvel ezelőtt túlnyomórészt nagyobb állatok (tülkösszarvúak és orrszarvúfélék) húsán éltek.

Az értekezés szerint a németországi Bilzingslebenben felfedezett lelőhelyen több, mint 94 hód csontvázat találtak. A csontokon kőszerszámoknak tulajdonítható vágásnyomokat fedeztek fel a kutatás során. A régészek szerint ezek a vágásnyomok a hódok tetemeinek feldolgozásakor keletkeztek.

Miért éppen hódok?

Figyelemre méltó, hogy a maradványok többsége fiatal hódoké volt, ami arra utal, hogy szándékosan a tapasztalatlan, de zsírban gazdag példányok becserkészére szakosodtak.

A zsír a pleisztocén idején rendkívül fontos tápanyagforrás volt, nélkülözhetetlen volt az életben maradáshoz.

A hódmaradványok a régészek szerint kiváló állapotban maradtak fenn, ami lehetővé tette a különböző testrészeken azonosított vágásnyomok dokumentálását. A vágásnyomok eloszlási mintázata alapján a kutatók azt is megállapították, hogy a hódokat nemcsak a húsuk miatt, de a prémjükért is vadászták.

Sabine Gaudzinski-Windheuser professzor kiemelte a felfedezés jelentőségét a korai emberek táplálkozási szokásaival kapcsolatos ismeretek bővítésében. Felülvizsgálatra fog kerülni az az elterjedt nézet, hogy a korai európaiak nagyjából 50 000 évvel ezelőttig elsősorban nagyvadakra támaszkodtak. Hiszen ez a kutatás sokkal változatosabb étrendet feltételez az ősi emberi populációk körében.

A Heritage Daily cikke alapján.