Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
2019. október 22. 10:36 Múlt-kor
Farkas emberi értelemmel
Az Arthur és Gorlagon című kora 13. századi prózai műben (mely egy négy részből álló, latin nyelven írt ciklus része) egy Gorlagon nevű királyt ármánykodó felesége farkassá változtatja. A történet akár itt véget is érhetett volna, azonban a nő elkövette azt a hibát, hogy meghagyta neki „az ember értelmét”.
Az óvatlan hiba (és annak jelentősége a történetben) kiemel egy újabb különbséget a középkori és a modern vérfarkas között: a középkoriak ritkán elvadult szörnyetegek, ehelyett gyakran meglepően intelligens, racionális, és jó magaviseletű lények.
Mind Gorlagon, mind a breton legendák Melionja (egy ugyancsak farkassá változott király), mind utóbbi francia változatában Bisclavret – azon kívül, hogy farkasalakot öltenek – teljesen beleolvadnak a megszokott udvari életbe (Gorlagon még lovagol és fel is szolgál a király asztalánál).
Az esetleges agresszió e történetekben mindig igazoltnak van beállítva, például Bisclavret esetében, amikor rátámad feleségére és annak szeretőjére – az állati düh kitörése helyett a szerző jogos bosszúnak tekinti a vérfarkas támadását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
