Mi állította meg Hannibált Róma kapuinál?
2021. április 7. 15:16 Múlt-kor
Lótetemekből vetett ágyak
A háborúról tudósító két fő forrás a Kr. e. 2. században élt görög történetíró, Polübiosz Történelem (Historíai) című munkája, valamint a Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század fordulójának évtizedeiben alkotó Livius Város alapításától (Ab urbe condita) című műve.
Polübiosz szerint Hannibál kora tavasszal hagyta el Bononiát, ekkor azonban serege – amelyhez télen ismét több ezer gall harcos csatlakozott, így immár mintegy 50–60 ezer főt számlált – egy újabb komoly akadállyal találta szemben magát. Egy, az Arno folyó által elárasztott széles lápon kellett átkelniük.
A katonáknak sokszor egészen a fejükig kellett elmerülni a mocsárban, így nem csoda, hogy sokan nem is érték el a túlpartot. Az átkelés során Hannibál és szövetségesei seregének számos katonája odaveszett, de a lovak és az öszvérek is tömegével pusztultak el. A pun hadvezér így kénytelen volt az etruriai lakosok öszvéreit elkobozni, hogy továbbhaladhasson célja felé, lovassága létszáma azonban – mivel lóból csak kevés állt a lakosság rendelkezésére – jelentősen megcsappant.
A nagy számban elhullott állatok azonban amellett, hogy logisztikai szempontból is nehéz helyzetbe hozták a karthágóiakat, más aspektusból is problémát jelentettek a sereg számára. Az elpusztult állatok tetemeit ugyanis a katonák halomba rakták, hogy azokon pihenjenek meg.
Bár elképzelhető, hogy a feltöltődést remekül szolgálta a ló- és öszvértetem halomból vetett bizarr ágy, volt egy káros mellékhatása is: számos katona ugyanis megbetegedett, és maga Hannibál sem úszta meg. A pun vezető egy kötőhártya-gyulladás következtében az egyik szemére megvakult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
