Meztelen képet is készíttetett magáról a világ első divatbloggere

2015. november 13. 18:22

Matthäus Schwarz 1497. február 20-án született Augsburgban egy borkereskedőként és kocsmárosként is tevékenykedő férfi fiaként. Schwarz már tinédzserként is élénk érdeklődést mutatott a divat iránt. Miután rádöbbent, hogy milyen gyorsan változnak a divattrendek, elhatározta, hogy aprólékosan rögzíteni, mit, mikor és miért viselt. Miután Milánóban és Velencében kitanulta a könyvelői mesterséget, 1516-ban visszatért Augsburgba, ahol hivatalnokként a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletembere, Jakob Fugger szolgálatába állt. Schwarz huszonhárom éves korára egészen a főkönyvelői pozícióig küzdötte fel magát. Ekkor kért fel egy helyi művészt, a 19 éves Narziss Rennert, hogy részletes leírások és régi rajzok alapján készítsen róla 36 egészalakos portrét, születésétől kezdve egészen húszas évei elejéig. Schwarz minden temperarajzhoz odaírta, hogy hány éves volt a kérdéses portrékon, valamint azt is, hogy milyen esemény fűzhető az egyes periódusokhoz. 

Schwarz imádta a drága, fényűző ruhákat, amelyek egyben egyik legfontosabb önkifejezési eszközét is jelentették. Bár sikeres volt a munkájában, és jól keresett, a korban mégsem számított a gazdagok közé. A polgári réteg tagjaként szinte minden bevételét ruhákra költötte. A díszes ruházat nemcsak hiúsága miatt volt lényeges számára, hanem azért is, mert egyszerű ácsból céhvezetővé, majd Augsburg polgármesterévé emelkedő nagyapját 1478-ban korrupció vádjával elítélték és felakasztották, és a család hírnevén esett csorbát mind Matthäus apja, mind ő maga igyekezett kiküszöbölni. Matthäus esetében ennek egyik legfőbb eszköze a megfelelően díszes ruházati cikkek kiválasztása volt, amelynek segítségével a férfi remélte, hogy visszaszerezheti a család megbecsülését.

A stratégia működött. A fiatal férfi felkeltette V. Károly német-római császár öccse, a későbbi magyar király (és német-római császár), Ferdinánd érdeklődését, és elhívta az esküvőjére Schwarzot. Az 1530-as német birodalmi gyűlés Schwarz hat rendkívül díszes szabású ruhát rendelt, hogy ezekkel hívja fel Ferdinánd és Károly figyelmét. A ruhák színválasztásával a katolicizmus melletti elkötelezettségét hirdette a protestánsok és a katolikusok harca által terhelt időszakban. A férfi munkálkodása meghozta a gyümölcsét, 1541-ben ugyanis ő és két testvére nemesi rangot kapott.

Schwarz és Renner 16 évig dolgoztak együtt, de előbbi a kapcsolat megszakadása után sem hagyott fel kedvtelésével: élete során más művészeket is felfogadott. Egészen 1560-ig, 63 éves koráig készültek róla portrék: 75 oldalon összesen 137 gyűlt össze. A képek között található két, Schwarzot meztelenül ábrázoló rajz is. Albrecht Dürer pucér önarcképe óta a férfit elölről és hátulról is ábrázoló portrék voltak az első, nem vallási témájú, meztelenséget ábrázoló képek. A férfiról készült rajzok, mint maga is bevallja, nem a legelőnyösebbek. „Így néztem ki valójában hátulról, mert elhíztam, és termetes lettem” – jegyezte meg Schwarz.

A kézirat végső formája tehát 1560-ban készült el, és bár alapvetően személyes használatra szánta, a források alapján úgy tűnik, néhány kiválasztottnak megmutatta az anyagot. 1704-ben Zsófia hannoveri választófejedelemné, I. Jakab unokája és I. György angol király anyja lemásoltatta a kéziratot egy J.B. Knoche névre hallgató írnokkal. Egy példányt megtartott magának, egyet pedig unokahúgának, sógornő XIV. Lajos sógornőjének, Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnőnek ajándékozott.