Mestermunka nélkül is építészmesterré avatták Hild Józsefet

2020. december 8. 13:50 MTI

Apja Hild János építész, Pest első városrendezési tervének készítője volt. A bécsi akadémián tanult, majd az Esterházyak építésze, Charles (Karl) Moreau mellett dolgozott. A gyakorlati ismereteket apja építkezésein sajátította el, akinek vállalkozásaiban már 1809-ben hivatalosan is szerepelt.

Az idősebb Hild 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, s építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz. Mivel ezt építőipari gyakorlatának elmélyítéséhez kötötték, 1816-ban Itáliába utazott, három évig Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban ismerkedett a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok sajátosságaival.

Hazatérését követően, az 1820-as évektől jó ideig Hild volt a legtöbbet foglalkoztatott hazai építész, legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. Egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezek tekintélyes része meg is valósult.

Sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett arra nem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse, így - bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja, 1842-től Pest díszpolgára volt - az építőmesteri címet csak 1844-ben, mestermunka nélkül kapta meg. 1854-ben nevezték ki "Pest város architektor-építészévé".

Hild József teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi Pest belső kerületeit. Az ő épületei sorakoztak körben a Kirakodó-(később Roosevelt, ma Széchenyi) téren körben: a Diana-fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann- és a Wieser-ház, a későbbi Európa szálló, ezek közül ma már egyik sem áll.

Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor bontották le. Lakóházai, városi palotái belső kiképzésükre nézve nem annyira reprezentatívak, mint a korszak másik nagy mesterének, Pollack Mihálynak az építményei, Hild klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb.

Pesten lépten-nyomon találkozni ma is magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a Tänzer-ház az Akadémia utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a József nádor téri Gross-ház vagy a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner átjáróház, amely két udvarával akkoriban a belváros legnagyobb lakóháza volt.

Híressé váltak budai nyaralói: a Budakeszi úti Hild-villa és a Csendilla, továbbá a XII. kerületben a Diana úti villa és a Libaschinszky-villa. Ő tervezte az Üllői út - Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát, a Császár-fürdő klasszicista belső udvarát, a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat, valamint a zuglói Hermina-kápolnát is.

A 19. század első felében Hild József működése nyomta rá bélyegét Pest-Buda építészeti arculatára. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművére a klasszicista megoldás a jellemző. A paloták és bérházak mellett meghatározóak klasszicista stílusú, monumentális egyházi épületei. Meghatározó szerepe volt az esztergomi bazilika megépítésében, az ő tervei alapján készült az egri székesegyház.

Hild műve a ceglédi, a szatmárnémeti, a lovasberényi templom, valamint a kunhegyesi református templom, "az Alföld katedrálisa". Az ő elgondolása szerint kezdték el építeni a pesti Szent István-bazilikát is, de a terveket utóbb Ybl Miklós átrajzolta. Hild tervezte a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát, valamint a Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát is. Vidéki épületei közül kiemelkedik a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastély, továbbá Esztergomban a Takarékpénztár, a Bibliotheka és a Papnevelde épülete.

Utolsó évei magányban és visszavonultságban teltek: 1861-ben 1000 forintos építészi fizetését megvonták, az idős Hild alig kapott munkát. Ekkortájt született egyetlen jelentősebb alkotása a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete, a későbbi Gerbaud-ház a mai Vörösmarty téren. A közvélemény számára szinte észrevétlenül, 79 éves korában halt meg tüdőgyulladásban 1867. március 6-án Pesten. A magyarországi klasszicista építészet egyik legnagyobb alakjának földi maradványait két nappal később a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.