Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
2024. március 20. 14:20 Múlt-kor
Robbanó kagyló, mérgezett szivar
A fent említett jelentések a kubai vezér karakterének „legyilkolása” mellett, több, az életére törő merénylet tervét is felfedték. Néhány ezek közül ma már sokkal inkább tűnhet egy hollywoodi film elemének, mint valós akciótervnek.
Az elképzelések között szerepelt például egy mérgezett szivar eljuttatása Castróhoz. A preparátum elkészült ugyan, de alkalmazásra nem került sor. Aztán méregkapszulákat juttattak el Castro egyik szeretőjéhez, azonban ez a gyilkos akció is kudarcba fulladt. Ma már tudjuk, hogy felvették a kapcsolatot a maffiával is, azonban a „szakállas forradalmár” likvidálására tett kísérletek nem vezettek sikerre, így ennek az „együttműködésnek” is hamar befellegzett.
Havanna népe üdvözli Castrót, 1959.
A Castro meggyilkolására tett próbálkozások azonban nem értek véget. Volt olyan javaslat, hogy az amerikai foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos tárgyalások során, egy bőrbetegséget okozó búvárruhát adjanak át Castrónak, azonban ez az elképzelés is dugába dőlt.
Egy talán még érdekesebb, a James Bond-filmekbe illő terv szerint egy olyan helyen, ahol Castro búvárkodni szokott, ritka tengeri kagylót helyeznek el, amely a felemelésekor felrobbant volna. Az akciót azonban nem tudták technikailag kivitelezni.
Felvetődik a kérdés, hogy ha Castro előtt valóban ismeretes volt, hogy ennyire meg akarnak szabadulni tőle, az mennyiben motiválta őt abban, hogy a Szovjetunióval egyre szorosabb kapcsolatot építsen ki.
A kubai vezér alámerülni készül
Tény, hogy a Castro számára szükséges támogatást és biztonságot az USA hidegháborús riválisa adta meg, ami azonban 1962-ben a korszak egyik legfélelmetesebb incidenséhez, a kubai rakétaválsághoz vezetett. A szovjetek csapatokat és atomfegyvereket telepítettek Kubába, amit az amerikai kémrepülők észleltek is.
Nyilvánvaló, hogy az orosz befolyás és katonai jelenlét Kubában mennyire élesen szemben állt az Egyesült Államok politikai elképzeléseivel és a Monroe-doktrínában megfogalmazottakkal. Végül az atomháború szakadékának széléről sikerült visszatáncolni: az oroszok elszállították rakétáikat azon ígéretért cserébe, hogy az Egyesült Államok nem támadja meg többé Kubát, és eltávolítja Törökországba telepített fegyvereit.