Megtalálhatták a maják és a spanyolok utolsó csatájának helyét
2019. május 4. 11:56 Múlt-kor
Több száz maja tárgyra bukkant egy lengyel régészcsapat egy guatemalai tóban. A leletek között vannak fegyverek – mint például egy kőből készült buzogányfej és egy obszidiánpenge is, ezek nagy száma alapján a kutatók arra következtetnek, ez lehetett az őslakos harcosok és a spanyol konkvisztádorok közötti utolsó csata helyszíne.
A kutatók számára nem volt meglepő, hogy a tárgyak a víz alatt vannak: a maja hiedelemvilágban a víz különös jelentőséggel bírt, ugyanis ez volt a kilencrétegű alvilág, Xibalba („a csodálat helye”) kapuja. A lengyelországi Jagelló Egyetem régésze, Magdalena Krzemień által vezetett kutatócsoport több száz maja tárgyra bukkant a Petén Itzá nevű tóban, a Flores nevű sziget közelében. Lehetséges, hogy a szigeten helyezkedett el a maják egyik fővárosa is.
A leletegyüttes rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a sziget spanyol uralom alá kerülése előtti utolsó ütközet maradványait jelentheti. A korábbi feltételezések a csata helyszínét nyugatabbra helyezték. „Az írott források és kicsit a megérzéseink szerint terveztük meg a merüléseket” – mondta Krzemień. „Azokat a helyeket akartuk megvizsgálni, amelyek fontosnak tűnnek az itza maja csoport történetében”.
A tó felszíne alatt a kutatók olyan tárgyakat is találtak, amelyek a maja temetkezési és áldozati rituálékra jellemzők, mint például tömjénfüstölőket, üvegpengéket és kerámiaedényeket, ezek közül néhány állati csontokat is tartalmazott, de volt, amelyikre rituális jeleket véstek. A tárgyak arra mutatnak, hogy ez a hely egyfajta rituális központ is lehetett az itza maják számára.
„Ez igazán jó kezdetet jelent a szokásaik, hiedelmeik és kultúrájuk megismeréséhez” – mondta Krzemień. A páratlan felfedezés ellenére azonban a kutatócsoport óvakodik a messzemenő következtetések levonásától a további vizsgálatok és kutatás előtt. Krzemień elmondása szerint a következő lépés annak megerősítése, hogy a helyszín valóban a tárgyak eredeti környezete – azaz annak kizárása, hogy esetleg máshonnan sodorhatta őket ide a víz. Ha ez kizárható, akkor kijelenthető lenne, hogy a tónak legalábbis ezen része szent volt a maja kultúra számára.
Ez azonban még nem minden. Az őslakos civilizáció áldozati tárgyaira bukkantak 600 kilométerre innen, Chichén Itzá ősi maja városánál is, amely a mai Mexikó területén található. Itt egy másik tudóscsoport bukkant titokzatos víz alatti barlangokra, ahol egy meglehetősen régi koponyát találtak, amelyben a maják tömjént égethettek. Guillermo de Anda, az expedíciót vezető régész elmondása szerint vélhetően emberáldozatról van szó, azaz a kivégzett ember levágott fejében égethettek tömjént, mielőtt a vízbe dobták. A szakértők szerint azonban nehéz megállapítani, pontosan mikor is ölhették meg a személyt.
A víz alatti barlangokat csupán nemrég fedezték fel, így de Anda csapata volt az első, akik átkutathatták azokat. A régész elképzelhetőnek tartja, hogy a barlangok egy cenotéhoz, azaz természetes vízmedencéhez vezethetnek, a maják ugyanis ezeket szent helyeknek tartották. Lehetséges, hogy Chichén Itzá legnagyobb piramisa, a spanyolul El Castillo („a vár”) névvel illetett, Kukulkán istennek szentelt templom alatt is lehet egy ilyen képződmény. Ez megmagyarázná azt is, hogy a város miért pont oda épült. Ahogy egyre több nyoma kerül elő a letűnt őslakos civilizációnak, úgy válik láthatóvá igazán, mennyire keveset is tudunk jelenleg a majákról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
