Megszállottan próbálkozott a gőzhajtású repülőgép megvalósításával a géppuska feltalálója

2020. február 5. 12:04 MTI

Maine állam egy kis falujában, Sangerville-ben egy műszerész fiaként látta meg a napvilágot. A találmányok és szerkezetek iránt leküzdhetetlen vonzalmat tápláló fiú tizennégy évesen már kocsikat épített.

Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütő vassal, melyet hamarosan követett a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet.

Ezután - Edisont is megelőzve - kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját pedig az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták.

Még ebben az évben Nagy-Britanniába költözött, úgy vélte, hogy a világ ötöde fölött uralkodó birodalom nagyobb lehetőségekkel kecsegtet. A brit állampolgárságot 1900-ban kapta meg, s egy évvel később lovaggá ütötték.

A legenda szerint új hazájában tanácsolta neki egy barátja: „Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást”.

Maxim megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első, teljesen automata gépfegyver terveivel. Az ötlet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a több csövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik „dolgozott”, a többi hűlt.

Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő lőszert. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből ki lehetett az összes golyót lőni.

Egy újfajta, füstmentes lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő, ráadásul a nagyon kis felületre rendkívül gyorsasággal leadott sorozat ellen a vastag acélpáncél sem nyújtott védelmet.

Találmányának előállítására Maxim gyárat alapított és szó szerint dőlt hozzá a pénz, hiszen a hadviselést forradalmasító fegyvert sorra minden nagyhatalom bevezette.

A brit hadseregben 1889-ben rendszeresített gépfegyver elborzasztó fölénye (amely nem kis részben a pszichikai hatáson alapult), már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893-ban a mai Zimbabwe területén vívott matabele háborúban 50 katona négy Maximmal százszoros túlerőben lévő bennszülöttet futamított meg, a katonák körében még mondóka is született az új fegyverről.

Élete során Hiram Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó a klasszikus, önmagától záródó egérfogó, de tervezett hangtompítót, gázmotort és asztmás lévén zseb-inhalátort is.

Megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű, gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével. Egy másik konstrukciója mégis a levegőbe emelkedett: ő építette az első, a vidámparkokban nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát.

Maxim tanúja lehetett még annak, amint géppuskája mindkét oldalon bakák százezreit kaszálta le az első világháborúban.

A feltaláló 77 éves korában, 1916. november 24-én halt meg Londonban, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt, melyben első ízben vetették be a gépfegyver ellen védelmet nyújtó tankokat.