Megrongálták Sába királynője városának ékkövét

2015. június 5. 11:35

Márib a gazdag ókori kereskedőállam, az i. e. 1. évezredben virágzó Szaba (bibliai nevén Sába) fővárosa volt. A településen található hatalmas gát maradványait Jemen legfontosabb ókori műemlékeként tartják számon. A régészek emellett két, az iszlám megjelenése előtti időszakból származó, valószínűleg a helyi főistennek, Almakahnak szentelt templomot is feltártak, az itt talált több ezer felirat pedig különösen részletes betekintést enged a királyság törvénykezésébe, intézményrendszerébe, valamint az ott élő emberek mindennapjainak életébe.   

Az elmúlt hetekben megszaporodtak a síita húszi felkelők és az Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű, Szaúd-Arábia által is támogatott erők összecsapásai az ország legfontosabb olaj- és elektromos létesítményeit tömörítő, az ókori romoktól mindössze néhány kilométerre fekvő Márib térségében, aminek következtében az ókori város felbecsülhetetlen értékű gátja is megrongálódott.  

A hír vasárnap jelent meg az online közösségi médiumokban, de a jemeni kommunikációs hálózat zavarai miatt a nemzetközi régészközösség még nem tudta az állítást egyértelműen megerősíteni. A Német Régészeti Intézet Szanaa Csoportjának vezetője, a máribi gát romjainak feltárását irányító Iris Gerlach a város vezetőihez közel álló forrásokból úgy értesült, a légicsapásban a jobb állapotban fennmaradt északi zsilip rongálódott meg.

A megrongált gát

Jemeni tisztviselők álltása szerint a húszik elleni harcot légi támogatással segítő szaúd-arábiai koalíciós erők felelősek a rongálásért. A jemeni műemlékvédelmi hatóság elítélte a támadást, és jogi lépéseket fontolgat a szaúdi kormánnyal szemben.

A gát az i.e. 8. századtól az i.sz. 5-6. századig biztosította a városlakók létfenntartásához elengedhetetlenül szükséges feltételeket az ókori Dél-Arábia legnagyobb városában. A 15 méter magas, 650 méter hosszú - a Hoover-gátnál közel kétszer hosszabb - fal a szomszédos hegyvidékekről lefolyó vizet két zsilipbe vezette. Az itt tárolt vízzel működtetett összetett öntözőrendszer segítségével akár egy 10 ezer hektáros mezőgazdasági terület megművelése is lehetővé vált.

A gátat többször is újjáépítették (egy felirat szerint a javításokhoz 20 ezer emberre és 14 ezer tevére volt szükség), és a karbantartási munkálatok egyre gyakoribbak lettek, miután a himjariták az i.sz. 3. században meghódították a királyságot. Valamikor az i.sz. 6. század és Mohamed próféta 632-ben bekövetkező halála között a gáton egy utolsó, végzetes repedés keletkezett. Az eseményt még a Koránban is megemlítették, és a szabeusok Allah elutasítása miatt kapott, megérdemelt büntetéseként értelmezték.   

Ókori felirat a máribi gát egyik zsilipjén

Gerlach jemeni forrásokból értesült arról is, hogy a Máribtól 35 kilométerre nyugatra fekvő, a helyi kormányzó palotájának közelében található Szirváh ókori romjai is jelentősen megrongálódtak. A legfontosabb szirváhi műemlék, a Nagy Karibil király hőstetteiről tudósító hét méter hosszú felirat sorsa egyelőre ismeretlen. Gerlach elmondta, hogy a Német Régészeti Intézet átadott az UNESCO-nak egy listát a Jemenben található legfontosabb régészeti lelőhelyekről annak reményében, hogy a szaúdi kormányhoz eljuttatva megkímélhetik a több ezer éves műemlékeket a légicsapásoktól.

A szaúdiak május 21-én a több mint 150 ősi feliratot, többek között a jemeni hegyvidék legrégebbi feliratát őrző Damari Regionális Múzeumot is lerombolták. A Pisai Egyetem kutatói a jemeni hatóságok együttműködésével képeket készítettek az ország 9 múzeumában tárolt több mint 700 ókori feliratról, köztük a Damarban őrzött felbecsülhetetlen értékű anyagról, amelyet digitalizáltak, majd online elérhetővé tettek. Bár az eredeti cél az lett volna, hogy a kutatók a műemlékek fotóinak digitalizálásának segítségével behatóbb képet nyerjenek a térség iszlám megjelenése előtti történetéről, úgy tűnik, számos műkincs csak ilyen formában marad majd fenn az utókor számára.