Megrengette Kárpátalját Balla László „szovjet magyar” identitásról szóló cikksorozata
2025. február 12. 16:05 ArchívNet, Múlt-kor
1975–1976 fordulóján Balla László, a közismert kárpátaljai író, műfordító, szerkesztő négyrészes cikksorozatot tett közzé a Kárpáti Igaz Szó című napilap hasábjain. Ebben igazolni kívánta az úgynevezett „szovjet magyarok”, a kárpátaljai magyarság önálló politikai és társadalmi tudattal rendelkező, illetve önálló szellemi hagyományokkal bíró közösségének létjogosultságát, kiformálódását és sajátos szociológiai és mentalitásbeli vonásainak meglétét az 1970-es évek derekára. Balla László írása az SZKP XXIV. kongresszusának egyik tézishez illeszkedett, amely kimondta, hogy a szocializmus építése során kialakult a „szovjet nép”, a Szovjetunióban élő nemzetiségek egységes politikai tudatú és a társadalmi fejlődés előrehaladott állapotában álló közössége. A „szovjet nép” dogmáját az egyes nemzetiségek fiatal értelmiségi elitjei mindenhol ellenérzéssel fogadták. A közzétett diplomáciai dokumentumok arról tanúskodnak, hogy Balla László cikksorozata a magyar–szovjet államközi kapcsolatokban is tehertételt jelentett.
Seres Attila: Egy cikksorozat, amely megrengette Kárpátalját A „szovjet magyar” identitás megteremtésének kérdése a brezsnyevi érában című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 5-6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Balla László, a brezsnyevi korszakban a kádári magyar kormányzat által „a kárpátaljai magyarság félhivatalos vezetőjének” tekintett író, lapszerkesztő, 1975–1976 fordulóján négy részből álló esszét tett közzé a Kárpáti Igaz Szó hasábjain.
Ebben igazolni kívánta az úgynevezett „szovjet magyarok”, a kárpátaljai magyarság önálló politikai és társadalmi tudattal rendelkező, önálló szellemi hagyományokkal bíró közösségének létjogosultságát, kiformálódását és sajátos szociológiai és mentalitásbeli jellemzőinek meglétét az 1970-es évek derekára.
Balla László gondolatmenetének lényege abban állt, hogy noha a kárpátaljai magyarság nyelvi és etnikai szempontból az egyetemes magyarság része, a második világháborút követő három évtizedben a Szovjetunió politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi feltételrendszerében formálódott közösséggé.
Emiatt a közösségi identitásának a szovjet politikai és állampolgári öntudat, vagyis a szovjet állami, politikai berendezkedés által meghatározott társadalmi, kulturális és mentális mintakövetés is a szerves részévé vált.
Ezzel összhangban úgy vélte, hogy az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (USZSZK) Kárpátontúli területének magyar nyelvű irodalma a magyar emigráns kommunista irodalom által megteremtett hagyomány vonulatába illeszkedik.
Balla László cikksorozatának előzményeit, azaz a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbségen belüli szellemi mozgásokat, vagyis a „másodgenerációs” magyar alkotó értelmiség irodalmi aktivizálódását és polgárjogi mozgalmát az 1960-as és 1970-es évek fordulóján már feldolgozták a Kárpátalja második világháború utáni magyar irodalmának genezisére és fejlődésére fókuszáló irodalom- és művelődéstörténeti szakmunkák.
A forrásközléssel a cikksorozat utótörténetének elemzéséhez egy korábban már felvetett szempontot kívánok kiegészíteni, illetve tisztázni, mégpedig a magyar diplomáciai apparátusnak a Balla László esszéjére vonatkozó, jelenlegi tudásunk szerint leginkább ezekből a diplomáciai iratokból tükröződő megítélését.
Seres Attila: Egy cikksorozat, amely megrengette Kárpátalját A „szovjet magyar” identitás megteremtésének kérdése a brezsnyevi érában című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 5-6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
