Az amerikai polgárháborút követő években a kibontakozó ipari forradalom az olcsó munkaerőben volt érdekelt, de nem ment ritkaságszámba, hogy az iparban egyre többször gyermekeket kezdtek foglalkoztatni, akiknek a felnőttek munkabérének a töredékét fizették. Az embert próbáló körülmények között, szénbányákban és fonodákban dolgozó, fejlődésben visszamaradt, sokszor gerincfájós amerikai gyermekek nemegyszer TBC-től és hörghuruttól szenvedtek. A most következő fotók többsége Lewis W. Hine amerikai szociológus nevéhez köthető, aki a kiskorúak rabszolgaként való robotoltatása ellen küzdve kezdte el bejárni az Egyesült Államok különböző gyárait és bányáit, s titokban készített felvételeket az ételhordójában becsempészett kamerájával, mindezt azért – mint mondta –, hogy „megmutasson dolgokat, amelyeket meg kell változtatni” –, akár életének kockáztatása árán is. Hine mindent bevetett: öltözött képeslap- és Bibliaárusnak, volt tűzvédelmi szakember és az ipari forradalmat dokumentáló műszaki fényképész is. Munkájának eredményeként az amerikai kongresszus 1916-ban korlátozta a gyermekrabszolgaság gyakorlatát.