Megmenekülhet a "világ legszebb festménye"

2014. november 17. 14:00 MTI

A toszkán város ma múzeumként működő régi városházának falán található reneszánsz mestermű, amelyet Piero della Francesca festett valamikor 1450 és 1465 között, most ismét megmentésre szorul. Az évszázadok alatt felgyűlt korom és nedvesség hatására ugyanis a festék pikkelyesedik, töredezik, és egyre jobban elveszíti a színét.

A pénzügyi megszorítások miatt a renoválásra szánt állami pénzek megfogyatkoztak, így Sansepolcro magánadományokat is szeretne mozgósítani a freskó megmentése érdekében. Aldo Osti Svájcban élő olasz üzletember felajánlotta, hogy a két évig tartó, 200 ezer eurós (mintegy 61 millió forintos) restaurálás költségeinek felét állja.

Az ilyesfajta adományok sok országban gyakorinak számítanak, azonban Olaszországban hagyományosan az állam tartja magát a kulturális örökség kizárólagos őrzőjének. A rossz gazdasági helyzet következtében azonban a helyzet változik és a magánadományozók egyre nagyobb mértékben veszik ki a részüket az örökségvédelemből. A római Colosseum jelenleg is zajló felújítása például részben Diego Della Valle, a luxus ruhagyártó Tod's cég vezetőjének pénzéből valósul meg, hozzájárulásának kisméretű dísztábla állít majd emléket.

A Francesca-freskó restaurálását teljes egészében az állam intézi, Osti a finanszírozásban vállal szerepet. A múzeum látogatói a restaurálást egy erre a célra felállított állványról nézhetik majd, valamint egy mobiltelefonos applikáció segítségével is követhetik.

A freskó a sírból éppen kikelő, szigorú tekintetű Krisztust ábrázolja: a toszkán város neve olaszul "szent síremléket" jelent. A restaurált kép még látványosabb lehet majd annál, mint amilyennek Huxley láthatta, ugyanis a kép háromdimenziós számítógépes rekonstrukciója szerint az évszázadok során rárakódott szennyeződés miatt a freskó elvesztette perspektívájának nagy részét.

A második világháború alatt egy brit tüzértiszt, Tony Clarke mentette meg a festményt, amikor nem engedelmeskedett a városka lövetését elrendelő parancsnak. Clarke-nak jó oka volt a parancsmegtagadásra: olvasta Huxley 1925-ös esszéjét, amelyben a világhírű brit író Francesca freskóját a világ legszebb képeként magasztalja. Clarke felettesei sürgetése ellenére egészen addig húzta a tüzérség bevetését, amíg a német csapatok vissza nem húzódtak a városból. A helyiek hálából utcát neveztek a tüzértisztről.

"A történet szinte megjövendölése annak, amit mi is tenni akarunk: megőrizni a művészeti kincseinket a jövő generációi számára" - mondta el Cecilia Frosinini, a restaurálást végző firenzei Opificio delle Pietre vezetője a freskó helyreállítását célzó projekt megnyitóján.