Múlt-kor.hu

Még az ókori egyiptomiaknak is volt házifeladatuk, egyet megőrzött egy írótábla

Még az ókori egyiptomiaknak is volt házifeladatuk, egyet megőrzött egy írótábla

2019. január 12. 13:06 Múlt-kor

Egy Krisztus utáni II. századból való, egyiptomi fa és viasztábla egy gyermek által írt házifeladatot őrzött meg az utókornak. Elképzelhető, hogy rossz fát tett a tűzre, vagy csupán a szülei aggódása érhető tetten a lejegyzett szavakban, amelyek ősi bölcsességeket fogalmaznak meg.

„Csak egy bölcs ember tanácsát szabad megfogadni”, illetve „nem bízhatsz meg minden barátodban” – olvashatóak a mondatok az egyiptomi írótáblán, amely egy mai Kindle e-könyvolvasó méretének felel meg. A falapra szerelt viasztáblát 1892-ben szerezte meg a British Library, ám csupán az 1970-es évek óta láthatja a kiállítási tárgyak között a közönség. A házifeladat most azért került ismét reflektorfénybe, mert a londoni könyvtár egy új kiállításában fogja végig venni az emberi írás ötezer éves fejlődését.

A viasztáblára írt szöveg egy kétrészes házifeladat volt, mégpedig görög nyelven. Ritka pillanatkép ez egy 1800 évvel ezelőtt élt egyiptomi kisdiák mindennapjaiból, magyarázta a Live Science-nek a magyar származású Peter Toth, a British Library ókori és középkori kéziratos emlékekkel foglalkozó kurátora.

A feladat egyik része az írásgyakorlat volt. A képen is látható, hogy az első két sorban a tanár (de elképzelhető, hogy a szülő) szép görög betűi láthatók, amelyeket a nebuló az alsó sorokban próbált lemásolni kétszer. A házifeladat második fele szorzási, valamint olvasási gyakorlatokat tartalmazott a feljegyzések szerint.

Habár az írótábla tulajdonosának neve és neme ismeretlen, a szakértők szerint valószínűleg egy fiúról lehet szó, aki vagyonos családban nevelkedett, ugyanis formális oktatásban részesülhetett, amely jellemzően a tehetős famíliába születő fiúgyermekek kiváltsága volt.

Életleckék

Ahogyan manapság is, az ókori Egyiptomban sem csupán az íráskép javítása végett másoltattak mondatokat a gyermekekkel, hanem a feladat célja nagyban az erkölcsi tanulságok levonása volt. „Nem csupán a kezekről és az ujjakról szólt a munka, hanem az elme fejlesztéséről is” – magyarázta Toth. (Olyan írótáblát még nem fedeztek fel, amelyen a következő bölcsesség állna: „Ha barátaid beleugranak a Nílusba, te beleugranál?”, ám nem lenne meglepő, tette hozzá humorosan a Live Science.

Az ilyesfajta írótáblát meglehetősen egyszerű módon készítették el az ókorban: egy fából készült tábla közepén lévő, négyzet alakú mélyedésbe megolvasztott, megfeketedett viaszt öntöttek. Miután kihűlt, a tanárok és a diákok egy keményebb íróvesszővel karcolták bele a jeleket, amelyek világosabb színnel jelentek meg a sötét háttéren. A viaszból készült tárgyak jellemzően tönkre mennek, eltöredeznek, ha nedves környezetben tárolják, ám Egyiptom forró, száraz klímája kivételesen jól megőrzi őket.

A British Library gyűjteményéből több mint száz emléket válogattak ki, hogy az írás művészetének fejlődését az ősi civilizációktól kezdve a modern kultúrákig bezárólag példákon keresztül is be tudják mutatni Londonban. Többek között helyet kaptak kövekbe vésett egyiptomi hieroglifák, James Joyce Ulyssesének egyik másolata, Mozart által írt zenei feljegyzések, ám 21. századi tetoválókészülékek is.

Még az ókori egyiptomiaknak is volt házifeladatuk, egyet megőrzött egy írótábla

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra