Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
2024. augusztus 13. 14:20 Forisek Péter
Magasba emelt hajók
Szürakuszai védelmi rendszere az i. e. V. századtól kezdve épült. A várost nemcsak vastag falrendszer, hanem erődök és bástyák sokasága védte, a kikötőt pedig a korszak egyik legerősebb flottája őrizte.
Marcellus az első időszakban a tenger felől akarta bevenni a várost, ezért a hajókról indítottak támadásokat. A hajókra faltörő gépeket szereltek, Plutarkhosz szerint nyolc hadihajót egymáshoz rögzített, és azokon óriási gépeket állíttatott fel.
A város lakói már elveszettnek hitték magukat, amikor Arkhimédész is bevetette a saját hadigépeit. Egyrészt maga is óriási kőhajítókat épített, amelyek folyamatosan kőzáport zúdítottak a római flottára, így rongálva meg, illetve süllyesztve el a hajókat. Másrészt különféle, a falakhoz erősített romboló- és emelőszerkezetekkel tartóztatta fel a hadigályákat.
A falak tetejére erősített gerendákat a védők kifordították, amitől azok a magasból nagy erővel a hajók fedélzetére zuhantak, és összezúzták azokat.
Más hajókra nagy erővel hatalmas vastüskéket engedtek, amelyek a fedélzetbe csapódva foglyul ejtették a hajót, majd egy emelőszerkezettel a magasba emelték és a sziklákhoz csapták, vagy visszaengedték a tengerbe.
Olykor a Szürakuszai falait támadó hajók feldöntésére használt szerkezettel az ostromlók soraiból egy-egy katonát is az égbe repítettek
Arkhimédész itt a hadászatban alkalmazta korábbi, a csigákkal és a csigasorokkal kapcsolatos megfigyeléseit. Még a háború előtt azzal ejtette bámulatba II. Hierónt, hogy a tengerparton egy olyan csigasort állított fel, amely áttételek segítségével lehetővé tette, hogy Arkhimédész egymagában kihúzza a sekély vízbe a szürakuszai flotta zászlóshajóját. Egy másik alkalommal azzal kérkedett, hogy ha a zsarnok mutatna neki egy szilárd pontot, akkor még a Földet is kimozdítaná a helyéről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
