Múlt-kor.hu

Marie Curie és a radioaktivitás

Marie Curie és a radioaktivitás

Marie Sklodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás jelenségének tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén. Ugyanakkor máig kérdéses, hogy a kétszeres Nobel-díjas kutatónő betegségéért és haláláért mennyiben felelősek az általa végzett kísérletek. 

Testvérszerződés

Marie, azaz születési nevén Maria az Orosz Birodalomba beolvasztott Varsóban látta meg a napvilágot 1867-ben a Skłodowska család ötödik gyermekeként. Szülei tanárok voltak, őt a varsói lánygimnáziumba íratták, amelyet 1883-ban kiváló eredménnyel végzett el. Ezt követően vidéken volt nevelőnő, de aztán visszatért szülővárosába, ahol apjával élt, és magántanítást vállalt. Szabadidejében matematikai, fizikai, szociológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Bejárt a helyi mezőgazdasági és ipari múzeum laboratóriumába, ahol unokafivére, Józef Boguski mellett tett szert azokra a nagyon fontos analitikai kémiai ismeretekre, amelyek segítségével aztán évekkel később sikerült előállítania a polóniumot és a rádiumot. (Boguski korábban a híres orosz kémikus, Dmitrij Mengyelejev asszisztense volt.)

Testvére, Bronisława orvosnak tanult Párizsban, abban az időben ugyanis lengyel földön a nők nem iratkozhattak be egyetemre. Ezért a két lánytestvér megfogadta, hogy kölcsönösen támogatják egymást: Maria pénzzel segíti nővérét franciaországi tanulmányainak befejezésében, aki azt követően viszonozza húgának erőfeszítéseit. Ezt az ígéretüket maradéktalanul be is tartották.

Magánéleti és tudományos vonzások

Maria Párizsban kibérelt egy egyszerű padlásszobát, majd megkezdte tanulmányait a Sorbonne-on, ahol matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1894-ben megszerezte diplomáját. Ekkoriban a mágnesség vizsgálata állt érdeklődésének középpontjában, így találkozott össze a Sorbonne fizika–kémia tanszékének oktatójával, Pierre Curie-vel.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. tavasz számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra