Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Már csak ezen a héten kapható a Múlt-kor magazin őszi száma

Már csak ezen a héten kapható a Múlt-kor magazin őszi száma

2022. november 22. 13:20 Múlt-kor

Nagyjából úgy vagyunk a nevezetes történelmi események másnapjaival, mint az olimpiai ezüstérmesekkel: senki sem emlékszik rájuk. Pedig ezek a megrázó másnapok sokszor sokkal érdekesebbek voltak, mint az előző napi történelmi pillanat. A Múlt-kor őszi száma ezekbe az időszakokba enged bepillantást. Olvashatnak továbbá a régi budai szüretekről, Leonardo da Vinci művészetéről, Bécs elfeledett múzsájáról, bizarr adókról és Alba hercegnő mesés életéről is. Már csak ezen a héten kapható az újságárusoknál!

1849. október 6. után. Nemzeti gyásznapunkon megemlékezünk az 1848–1849-es szabadságharc vértanúiról, Batthyány Lajos miniszterelnökről és az Aradon kivégzett tizenkét tábornokról és egy ezredesről. Tágabb értelemben ez a nap valamennyi szabadságküzdelmünk valamennyi vértanújának és áldozatának emléknapja is. Jóval kevesebbet tudunk arról, hogy a kortársak miként élték meg a rá következő napot. Bármilyen cinikusan is hangzik, a tragikus események után is felkelt a nap, s a túlélők tették a maguk dolgát, ki így, ki úgy. Az őszi számban október 7. krónikáját idézzük fel a kortársi naplók segítségével.

 

Sztálin, a tetszhalott. Mikor is volt a másnap? Nem tudni. A válaszhoz ugyanis ismernünk kellene Sztálin halálának napját, csakhogy a szovjet pártvezér végóráinak históriája a könyvtárnyi irodalom ellenére máig találgatásokkal, talányokkal teli. A fokozatosan csöpögtetett hivatalos közleményeknek sokan már 1953 tavaszán sem adtak hitelt. Az akkor Svájcban élő antifasiszta és antibolsevista író, Thomas Mann március 4-én ezt írta naplójába: „Hírek Sztálinról, aki nyilvánvalóan halálos beteg. Agyvérzés, bénulás, eszméletvesztés. Hivatalos közlemények jönnek, aztán elakadnak. Valószínűleg már halott. Megölték? Zűrzavaros hatalmi harcra van kilátás.”

Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben. A lázas beteg W. Malvina 1945. április 15-én minden erejét összeszedve vánszorgott ki a bergen-belseni koncentrációs tábor egyik barakkjából. Amikor meghallotta a háta mögül az angol dzsipek dübörgését, ekkor eszmélt rá, hogy felszabadultak. Az életútinterjúban felidézett jelenet rezignáltsága egészen más hangulatot sugall a hősként ünnepelt, felszabadító katonák körül ujjongó deportáltakat ábrázoló felvételekhez képest. Malvina rosszabb állapotban lévő társai fel sem fogták, mi történt, mások tífuszos hallucinációra gyanakodtak.

Amerika a terroristák célkeresztjében. 2001. szeptember 11-én a New York-i World Trade Centert, illetve a Washington melletti Pentagont ért terrortámadások megrázták az Amerikai Egyesült Államokat, s másnap a globális szuperhatalommal együtt az egész világ új korszak hajnalára ébredt. E szerdai napon az amerikaiakat azonban még nem a jövő, hanem a támadások sokkjában rögzült jelen foglalkoztatta.

Mivel telnek a pápák első munkanapjai? Hogy fogadta a magyarság az I. világháború kitörésének hírét? Mi történt Kádár János halálakor? Kiderül a magazin őszi számából!

Leonardo da Vinci, a reneszánsz zseni. A kora újkor egyik legkiemelkedőbb polihisztora, a humanista eszménykép, a képzőművészet több területén maradandót alkotó mester – sokféleképpen jellemezhető minden idők egyik legünnepeltebb elméje, Leonardo da Vinci. A széles körben tisztelt alkotó legfőképpen festményeiről ismert, de szobrai és találmányai szintén csodálatot váltanak ki napjainkban is. Vallásos témájú művei a jelenkor populáris kultúrájában egyet jelentenek a rejtett utalásokkal és a titokzatos összeesküvés-elméletekkel.

Bécs elfeledett múzsája. A legfontosabb német zenei lexikon szerint Alma Mahler-Werfel zeneszerző, salonnière, azaz a kulturális életben nagy befolyással rendelkező hölgy és múzsa volt. Annak ellenére, hogy komoly zeneszerzői ambíciókkal indult útnak, mint komponista sokak számára ismeretlen. Ugyanakkor érdemes feltenni a kérdést, hogy tényleg csak híres férjei (Gustav Mahler, Walter Gropius és Franz Werfel) és szeretői (a teljesség igénye nélkül: Alexander von Zemlinsky, Gustav Klimt, Oskar Kokoschka) révén kellene emlékezni a nevére? Az első válasz erre: igen. A második: nem egészen.

Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal. Az idei év történelmi jubileumainak sorából kiemelkedik II. András király legnevezetesebb okmánya, az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója. Természetes, hogy egy ilyen alkalommal írások, könyvek és emlékező alkotások születnek, amelyek ráirányítják a figyelmet múltunk jelentős mozzanatára, ám az ritkán fordul elő, hogy mindeközben ismereteink is alapvetően megújulnak.

Az őszi számban olvashatnak még hét bizarr adóról, az első bankautomatákról, Alba hercegnő mesés életéről, régi budai szüretekről és besúgókról is. Az építészet szerelmeseit ezúttal a magaslaki Zichy-kastélyban látjuk vendégül, a képzőművészet kedvelőivel pedig a provokatőr Gustave Courbet festményeit vesszük górcső alá. A magazin augusztus 30-tól kapható a nagyobb újságárusoknál, a Tesco, az Auchan, az Interspar üzleteiben és a benzinkutakon, itt pedig kedvezményesen előfizethető.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Már csak ezen a héten kapható a Múlt-kor magazin őszi száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra