Máig talány, mi miatt pusztult el a minószi civilizáció Kréta szigetén
2021. december 5. 15:33 Múlt-kor
Védekezés nélkül
Hogyan hiányozhattak viszont egy ilyen bonyolult építményből a védőfalak? „Gyakran úgy tartják, hogy a minósziak békések voltak. Azonban jobb magyarázat a kérdésre, hogy nem volt okuk arra, hogy azt feltételezzék, valaha támadás éri őket” – magyarázza Anna Jasink.
„Miután kiterjesztették uralmukat a közeli szigetekre, a Kikládokra, egyfajta védelmi vonalként használták azokat. Valószínűleg amikor a mükénéiek megszerezték a sziget feletti politikai hatalmat Kr. e. 1450 körül, a minószi flotta már nem volt olyan helyzetben, hogy megvédhesse magát.”
Thészeusz a Minótaurosz legyőzése után egy Kr. u. 1. századi római festményen
Ezt megelőzően a krétaiak előnyben voltak szomszédjaik technikai elmaradottsága miatt. Ők voltak például az elsők, akik átalakították a kezdetleges bárkákat, amelyekkel a partok mentén hajóztak, nagy kereskedő- és hadihajókká: hajógerincet illesztettek hozzájuk, magasabb mellvédeket és két kormánylapátot szereltek fel rájuk, amelyekkel még gyorsabbá és félelmetesebbé tették őket − főként a kalózok számára, akiket a partok mentén élőktől követelt „adókért” cserébe kiűztek az Égei-tengerről.
A tenger nagyon fontos szerepet játszott a krétaiak életében, ezért a paloták falain, az edényeken és ékszereken is számos alkalommal ábrázolták a nagy kékséget és annak lakóit.
A minószi házak falai hatalmas festett akváriumokká változtak, amelyeket kagylók, korallok, polipok és főként delfinek népesítettek be – azok a lények, amelyeket a festők az Égei-tengerben úszva láthattak.
A sors iróniája, hogy éppen az imádott tengerből érkezett az a hatalmas pusztítás, amelyet egy vészjósló hullám jelzett előre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
